Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig

Lesz-e végre igazi hazánk?

nok, a németek és a cigányok mint nemzeti kisebbségek és nemzetiségek nem egyenjogúak a cseh és a szlovák nemzettel, nem a csehszlovák államiság hordozói, tehát nem államalkotók. Sőt megtudhatjuk belőle azt is, hogy ha ezt a tervezetet törvénybe iktatják, alkotmányjogi szempontból továbbra is csak állampolgárai maradunk az államnak, azok is csupán másodrendűek. Vagyis a magyar dolgozók szocialista hazájukban még olyan kisebbségi jogokat sem élvezhetnek, mint a kapitalista első köztársaságban. A második bekezdésben van azonban a nagyobb buktató. Első látásra az ember azt hinné, hogy a nemzeti kisebbségek és a nemzetiségek a nemzetekkel egyenjogúak. Ez azonban optikai csalódás, hiszen ha a szöveget tüzetesebben végigolvassuk, kiderül, hogy csupán azt deklarálja: a nemzeti kisebbségek és a nemzetiségek, tehát a magyarok, a cigányok, a németek, az ukránok és a lengyelek egyenlők, de csak egymás között, nem pedig a cseh és a szlovák nemzettel. Ök már nem hordozói a csehszlovák államiságnak, mindössze egyidejűleg élnek velük egy államban. Vagyis ez a megszövegezés nem tagadja ugyan a nemzeti kisebbségek létét — mert beszél róluk —, de nem ismeri el, hogy ők is államalkotók. Ezzel szemben a nemzetiségek javaslata szerint a Csehszlovák Szövetségi Szocialista Köztársaság nemcsak a két nemzet, hanem a nemzeti kisebbségek és a nemzetiségek állama is, hiszen a nemzetek és a nemzeti kisebbségek egyenjogúságát nem szabad kizárni; ők is államalkotók, a csehszlovák államiság hordozói. Ne tévesszük össze az államszervező és az államalkotó fogalmakat. A csehek és a szlovákok államalapító nemzetek; ezt a jogot senki sem vitatja el tőlük, viszont a nemzetiségektől sem lehet elvitatni, hogy ők is alkotói ennek a szocialista köztársaságnak. S ha valóban léteznek nemzeti kisebbségek, magától értetődő, hogy egy szocialista államban ezt a tényt írásban is el kell ismerni. Ellenkező esetben nem beszélhetünk haladásról, csupán a jelenlegi jogállapot módosított konzerválásáról. Igaz, az említett törvénytervezet elismeri a nemzeti kisebbségeket és a nemzetiségeket (ha nem is az államalkotó nemzetekkel egyenjogúaknak), az állam jogi rendezéssel foglalkozó kormánybizottság albizottságának június 12-i állásfoglalása szerint viszont ezek a nemzetiségek mégsem léteznek. E bizottság álláspontja sze112