Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal? – Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből 1918-tól napjainkig
A történelem vihara
A történelem vihara A magyarságot, amióta a Kárpát-medencében él, három nagy sorscsapás érte. Ezekre általában három fogalom emlékeztet: a tatárjárás, Mohács és Trianon. Majd fél évszázad távlatából visszatekintve a második világháború után bekövetkezett eseményekre, a fentiekhez nyugodtan hozzászámíthatjuk negyedik csapásként mindazt, ami a negyvenes évek második felében zúdult rá, határokra való tekintet nélkül. Csehszlovákia néhány évvel ezelőtt ünnepelte megalakulásának hetvenedik évfordulóját. S minthogy az ország népét már a csehszlovák állam létrejötte óta a cseh és a szlovák nemzettel együtt a magyar nemzeti kisebbség is alkotja, ez az évforduló alkalmul szolgált arra is, hogy a magyar etnikum tagjai visszatekintsenek az elmúlt évtizedek eseményeire, elemezzék történelmüket és sorsuk alakulását, áttekintsék helyzetük változását, és egy zavarmentesebb, harmonikusabb, szebb és boldogabb jövő kialakítása érdekében mindezt a nyilvánosság elé tárják. Tegyék ezt azért, hogy többé ne ismétlődhessék meg mindaz, amit a nyelvük, a nemzetiségük miatt kellett elszenvedniük a negyvenes évek második felében, s tegyék ezt azért is, hogy tanulva a múltból, lemondva a bosszúállásról, megbékélten, a keresztény kultúra jegyében be tudjanak illeszkedni a művelt Európa népei, nemzetei közé. Idézzük hát vissza vázlatosan a múltat, a múlt történéseit, hogy ismertté váljanak a magyar nemzetiségű lakosság sérelmei és törekvései. Ezeket megismerve ugyanis nemcsak a magyarság tagjai okulhatnak a történtekből, hanem más nemzet fiai is. Mindenekelőtt néhány mondat a csehszlovákiai magyarság lélekszámának alakulásáról. Az első világháborút követő békeszerződések úgy vonták meg Csehszlovákia határait, hogy annak a területén (Kárpátalja nélkül) 9