Szabó Béla: A menyasszony, A család kedvence

A menyasszony

vagy megverni. Egy pillanatra ő is belebámult a sűrű, forró forgatagba, amelyből izzó, artikulálatlan hangok szálltak fel, mint kéményekből a fekete füst. Äm a bál csak egy pillanatra tartotta fogva, azután, mint egy felnőtt, józanul, kötelességtudóan megragadta a riadt Évát, és hazacipelte. Otthon apjától verést kapott, de Éva egy hangot se hallatott, némán és dacosan összeszorított szájjal tűrte az ütlegeket. Amióta anyja a kórházban feküdt, nem becsülte sokra az apját, és mindegy volt neki, hogy simogatja vagy veri. Nem védekezett, bocsánatot sem kért, egyszerűen nem válaszolt a kérdésekre. Csak később, éjjel sírt fel mélyen, keservesen vinnyogva; érezte, ha anyja itt lett volna, betegen is megvédi a veréstől. Emma nyitott meséskönyvvel a kezében ült a szalmazsákon, és izgatottan várta Idát, hogy folytassa a mesét. Ida azonban, szívében haraggal apja iránt, mert Évát oly kegyetlenül elverte, nem volt hajlandó mesélni. Nem, nem, rázta makacsul bozontos fejét. Terve akkor már kész volt. Mintha arra törekedett volna, hogy magára hívja apja dühét, rábeszélte Emmát, hogy osonjanak ki a színes, zajos bálba táncosokat nézni. Megvárták, amíg a házbeliek lefeküdtek, aztán halkan kisurrantak a házból, kéz a kézben, és leszaladtak a kertbe. Katkát azonnal észrevették, egy üres hordón ült sötét selyemruhában, formás lábait egymásra rakva, kipirult lányok és részeg katonák körében. Ösztönösen kikerülték, az ellenkező oldalra mentek, és egy szilvafa árnyékából lestek dobogó szívvel a táncot. Katka mégis meglátta őket, mindjárt gondoskodott is róla, hogy a bál szertelen hangulatából nekik is jusson. Emma és Ida, nem sejtve a közeledő veszélyt, egyre fokozódó izgalommal bámulta a sűrű, színesen keringő, egybeolvadó embertömeget. Voltak, akik már tántorogtak, de azért tovább sodródtak az eszeveszett táncban a végkimerülésig, mint szédült, részeg lepkék a fény körül. A sikítások, a fel-felhangzó öblös férfikurjantások egymást követték, mint a villámlást a mennydörgés, és a kavargó, zűrzavaros mozdulatok forró viharként kavarták fel a port. És szállt a 49