Szabó Béla: A menyasszony, A család kedvence

A család kedvence

tavaszi táj rohanását. A türelmetlenség azért is kínozta, mert ösztönösen megérezte, hogy anyja éber, gondterhelt tekintete kíséri most az útján. Ezt a tekintetet oly erőteljesen érezte, akár valami érintést, figyelmeztetést. Remény és lemondás váltakozott e kísérő éberségben, majd mindkettő egyesült abban a fájdalomban, amely ott lobogott sötét szeme hűséges fényében, amikor elbúcsúzott tőle otthonuk küszöbén. Csak a küszöbig kísérte, fölösleges volt az udvarra is kivinni ezt a szégyenből és megaláztatásból eredő fájdalmat, az állomásra pedig nem kísérhette el, mert kilenc óra után tilos volt a zsidóknak az utcára menni. Igaz, apja is megáldotta, mielőtt elindult volna az útra, de az ő tekintetére nem emlékezett, elrejtette a rozsdás színű, sűrű, őszbe vegyülő szakáll és a hosszú szálas szemöldök, amellett az utolsó napokban fejét is kissé lehorgasztva hordta, mintha a rászakadó terhek alatt roskadozna ... Dávidnak egyébként akkor a búcsúzásnál az volt a benyomása, hogy apja szándékosan rejti el előle tekintetét, mintha restellné, hogy éppen rá, a legfiatalabbra bízza a lányok megmentését. Élénk képzelete ezután a lányokra, Jolira és Lilire terelődött. Hogyan viselkednek ezekben a válságos napokban, amikor ilyen súlyos megpróbáltatásról, élethalálharcról van szó? Mit tettek megmenekülésük érdekében? És Bari, mit csinál, mit gondol?... Hisz a családban úgyszólván ő a legértelmesebb. Milyen előkészületeket tett a lányok megmentése érdekében? ... Hisz a veszélyt már egy héttel előbb levélben jelezte ... És mit tett a többi fivére? ... Mindezek a kérdések zsongtak, keringtek benne, abban a lázas és forró áramlatban, amely hajtotta, kergette feléjük. Már ott szeretett volna lenni -köztük, hisz közel három éve nem látta őket... A lányok és fiúk egyaránt úgy vélték, hogy az útiköltséget inkább elküldik a szüleiknek, semhogy elköltsék az útra ... Csak most érezte, hogy ez milyen hiba és rövidlátás volt... Sajgott a szíve, amikor erre az ostobaságra gondolt, amely az önkéntes száműzetésből eredt... De ha nem így cselekedtek volna, akkor most nem vihetne magával annyi pénzt. Szinte meglepte, 373