Szabó Béla: A menyasszony, A család kedvence

A család kedvence

apja és általában a Zsidó és a Kapucinus utcai zsidók véle­ményével. Jó volt, megnyugtató volt hallgatni Richterné kellemes hangját és nemes mondanivalójának válogatott, remekbe­szabott kifejezéseit, mert az asszony, noha férje távol volt, és bizonyára mostoha körülmények 'között rejtőzködve, bujkálva élt, nagyon vigyázott arra, hogy ne uralkodjék el kedélyén a lehangoltság vagy szomorúság. Továbbra is minden ugyanúgy ragyogott rajta a tisztaságtól, mint ami­kor a férje otthon volt, és ha Dávid meglátogatta, válto­zatlan szívélyességgel fogadta, és órák hosszat képes volt vele elbeszélgetni könyvekről vagy a városban lezajló mindennapi eseményekről. Nyíltan beszélhetett vele Kranc Géza haláláról, amelyről rejtélyes módon hamarább érte­sült, mint Dávid. Sőt, amint kiderült, jól ismerte Juli né­nit is, és Dávid tőle tudta meg, hogy Sztanyo esete után nyugdíjazni akarták, és a tanfelügyelőség csak azért mon­dott le szándékáról, mert a szülők egyöntetűen síkra szálltak Juli néni mellett. Az akciót, természetesen, Vilma szervezte meg, aki súlyos gyásza és gondjai közepette min­den gyerek szülőjét meglátogatta, és meggyőzte őket arról, hogy harcolni kell Juli néniért. Arról azonban, hogy a süketnéma Lajcsinak miért kel­lett távoznia Vilmától, Richterné nem tudott, és Dávid sem merte neki megmondani. Noha bántotta, bosszantotta az ügy, és gondolatban sokat foglalkozott vele, Richternének elmondani mégsem volt ereje. Mi tagadás, volt ebben jó adag gyöngeség, ezt ma már Dávid maga is bizonyos fölénnyel megállapíthatja, sőt azt sem tagadhatta, hogy Lajcsi tette nagyon is hatott rá. Ezen az estén például, amikor Richterné jóindulattal, akár­csak egy tanítónő, magyarázta neki a Moszkva körül indí­tott fasiszta támadás kudarcát és a villámháború végleges bukását, ami kétségtelenül határtalan vigaszt és reményt nyújtott számára, ő szinte megbabonázottan nézte az asszony ruhájának a mély kivágását, amely kissé meg­lazult, amint az asztalon kiterített térkép fölé hajolt, és a mélyedés, amely két telt mellének egymáshoz simulását 339

Next

/
Oldalképek
Tartalom