Szabó Béla: A menyasszony, A család kedvence
A család kedvence
apja és általában a Zsidó és a Kapucinus utcai zsidók véleményével. Jó volt, megnyugtató volt hallgatni Richterné kellemes hangját és nemes mondanivalójának válogatott, remekbeszabott kifejezéseit, mert az asszony, noha férje távol volt, és bizonyára mostoha körülmények 'között rejtőzködve, bujkálva élt, nagyon vigyázott arra, hogy ne uralkodjék el kedélyén a lehangoltság vagy szomorúság. Továbbra is minden ugyanúgy ragyogott rajta a tisztaságtól, mint amikor a férje otthon volt, és ha Dávid meglátogatta, változatlan szívélyességgel fogadta, és órák hosszat képes volt vele elbeszélgetni könyvekről vagy a városban lezajló mindennapi eseményekről. Nyíltan beszélhetett vele Kranc Géza haláláról, amelyről rejtélyes módon hamarább értesült, mint Dávid. Sőt, amint kiderült, jól ismerte Juli nénit is, és Dávid tőle tudta meg, hogy Sztanyo esete után nyugdíjazni akarták, és a tanfelügyelőség csak azért mondott le szándékáról, mert a szülők egyöntetűen síkra szálltak Juli néni mellett. Az akciót, természetesen, Vilma szervezte meg, aki súlyos gyásza és gondjai közepette minden gyerek szülőjét meglátogatta, és meggyőzte őket arról, hogy harcolni kell Juli néniért. Arról azonban, hogy a süketnéma Lajcsinak miért kellett távoznia Vilmától, Richterné nem tudott, és Dávid sem merte neki megmondani. Noha bántotta, bosszantotta az ügy, és gondolatban sokat foglalkozott vele, Richternének elmondani mégsem volt ereje. Mi tagadás, volt ebben jó adag gyöngeség, ezt ma már Dávid maga is bizonyos fölénnyel megállapíthatja, sőt azt sem tagadhatta, hogy Lajcsi tette nagyon is hatott rá. Ezen az estén például, amikor Richterné jóindulattal, akárcsak egy tanítónő, magyarázta neki a Moszkva körül indított fasiszta támadás kudarcát és a villámháború végleges bukását, ami kétségtelenül határtalan vigaszt és reményt nyújtott számára, ő szinte megbabonázottan nézte az asszony ruhájának a mély kivágását, amely kissé meglazult, amint az asztalon kiterített térkép fölé hajolt, és a mélyedés, amely két telt mellének egymáshoz simulását 339