Szabó Béla: A menyasszony, A család kedvence

A menyasszony

bámult a sötétbe. Valahol megindult egy egér, rágcsálni kezdett apró fogaival, mint egy éles fűrésszel. Emma összébb húzódott, két kezét keresztben a szívére tette, és imádkozni akart, de nem ment. Nyugtalanul hánykódott, hol jobb, hol bal oldalára feküdt. De egyszerre csak úgy érezte, hogy megindulnak a magas jegenyefák, hosszú, emberi lábakon, vidám, kacagó levelekkel az ágaikon, utánuk jönnek a bokrok, apró, rohanó léptekkel, lihegve, izzadt levelekkel. A menet egyre hosszabb lett: körte-, alma-, szilva- és diófák vonultak fel, poros, sántikáló fűzfabokrok. Utoljára jöttek a vadgesztenyefák sötétzöld leveleikkel, az elfáradt bokrokat erős karjukra emelték. A falu már teljesen üres volt, csak az akácfa állt még szomorúan és lehangoltan a templom előtt. De kinyíltak az istállók is, az ólak, a ketrecek, és jöttek a barna foltos tehenek, jámbor szarvukkal bólogatva feléje, nevető, fehér ökrök kényelmes összevisszaságban, bégető nedves szájú vidám bárányok, repülő libák, kacsák, veszekedő, vörös tarajú kakasok, himbálódzó, behunyt szemű tyúkok, menekülő apró csibékkel nyomukban. Végül megremegett az akácfa is. Törzse felfelé ágaskodott, dühösen megrázta magát, fehér virágai úgy hullottak, mint a könnyek. Hirtelen a templom falához támasztotta koronáját, és utolsó erejét összeszedve kiszakította magát a templom bejáratának kövei alól. Amikor megindult, megfosztva virágaitól és leveleitől, bozontos gyökereivel olyan volt, mint egy kiaszott, bocskoros pásztor. Kopasz ágaival, mint göbös ostorokkal összeterelte a szétszéledt hadat. így jöttek egyenletes, fegyelmezett léptekkel egyre közelebb hozzá. Emma futva eléjük ment, kibontott szőke haja lobogott a holdfényben, és szíve erősen dobogott az eleven áhítattól és örömtől. Egyszerre, anélkül hogy észrevette volna, máris közöttük volt, a fák körülvették, ágaikkal egymásba fonódtak, és zúgni kezdtek, mintha a szél muzsikálna rajtuk. Megszólaltak bőgve és óbégatva a tehenek, borjak, bárányok, a kakasok kukorékoltak, a tyúkok kotkodácsoltak és a fákra repültek, kacsák, libák úsztak vidáman a levegőben, akár a vízben. A törpe bokrok táncléptekkel feléje tipegtek, ágaikon csiripelő csibékkel. Hajnalodni kezdett az ég, láthatat33