Szabó Béla: A menyasszony, A család kedvence

A család kedvence

hallatára dühöngött, noha ő is tudta, hogy nincs benne semmi terhelő. — Marhaság — intett —, ha nem találják meg, akkor is letartóztatják. A levél azonban baklövés. Kiderült belőle, hogy ismerte Szlovák Zolit. No de mindegy, ezen már úgysem lehet segíteni. Vilma végigsimított a homlokán, majd fogta a széken heverő sárga csillagos felöltőt, és gondosan egy akasztóra helyezte. Látni lehetett, hogy rendre törekszik. Odament a még mindig zokogó Lajcsihoz, és anyásan megsimogatta a fejét. A fiú felemelte duzzadt, könnyáztatta arcát, és széles mozdulatokkal ökölbe szorított kézzel átkozni kezdte az idegen kínzókat. Ilyen izgatottnak még nem látták. Dávidon kívül senki sem bírta száraz szemmel nézni a süketnéma tanonc kínos keservét, aki megérezte, hogy Géza elhurcolásával apját és anyját vesztette el egyszerre. Vilma a szemét törölgette, a segédek arca, szája remegett, amint munkájuk fölé hajoltak. Dávid ellenállhatatlan szükségét érezte, hogy hátat fordítson a társaságnak, és szinte menekülve a vasalórongyot kapta a kezébe, bemártotta a lavór vízbe, és csavargatta oly erőfeszítéssel, mintha ettől függne sorsuk, életük jobbra fordulása. Miután Vilmának sikerült látszólag rendet teremtenie a műhelyben, azonnal ügyvédhez sietett. Pár perc múlva azonban visszajött, és kérte Dávidot, hogy kísérje el. Az utcán azzal bízta meg, hogy siessen két szabóhoz, és mondja meg nekik, mi történt. Az egyikhez még idejekorán érkezett, elmondta az üzenetet, és be sem várva a választ, lóhalálában sietett a másikhoz. Ott azonban már elkésett. Ugyanolyan formájú idegenek vették körül a szabómestert, mint Kranc Gézát, azzal a különbséggel, hogy itt csak hárman voltak, és a kihallgatás nem a műhelyben, hanem a próbaszobában történt a nagy tükör előtt. Lehet, hogy kettő lent vár a bejáratnál, volt az első gondolata, és mint aki már immúnis a rémület iránt, nem törődött az idegenekkel, hanem egyenesen a mester elé állt, és megkérdezte tőle, kész-e a nadrág. — Azonnal megmondom — mondta készséggel, és a mű308