Szabó Béla: A menyasszony, A család kedvence
A család kedvence
ke, felhős ég alatt gyászosan hallgatott az ünnepiesen feldíszített színház, hallgattak a hervadozó sárgásvörös fák a téren, és amint körülnézett, teljes határozottsággal érezte, hogy ez a sok ezernyi tömeg, éppúgy, mint ő, rettegéssel a szívében hallgatja Hitler hangját, amely bömbölve végigzúdul a téren, a városon és az országon, mint valami pusztító vihar. Dávidnak akkor Moszkváról igen homályos és zavaros elképzelései voltak, mégis szíve mélyén féltette ezt a várost ... Ösztönösen nagyon féltette, mert érezte, hogy ez az ismeretlen távoli város, ahogy él, lélegzik, dolgozik, harcol és küzd, szülei és testvérei életének egyetlen kezessége, egyetlen biztos támasza és záloga. Mily örömet jelentett, hogy nem sikerült Moszkva körül áttörni a frontot. Micsoda elégtételt hozott az a hír is, amely suttogva és mégis hallhatóan végigviharzott a Zsidó és a Kapucinus utcán, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján, vagyis november 7-én, Sztálin személyesen tarthatta meg ünnepi beszédét, és egyetlen német repülő sem merte megtámadni Moszkvát. Nagy öröm és elegtétel volt ez, noha igen rövid ideig tartott. A fasiszták kudarcuk nyomán tombolni kezdtek dühükben. A letartóztatások és elhurcolások még gyakoribbak lettek. Kranc Géza is ezekben a napokban lelte szörnyű halálát. XX Dávid már nem emlékezett, hogy november hányadikán, de azt határozottan tudta, hogy kedden reggel történt; Gézát elvitték, és soha többé nem jött vissza, soha többé nem látta viszont. Ennek a jelenetnek ő és Lajcsi, a süketnéma tanonc is tanúja volt. Aznap nehezen ébredt, mintha súlyos terheket kellett volna ledobnia magáról. A rettegéssel zsúfolt napok elfárasztották, és olyan mélyen aludt, mintha fejbe kólintották 302