Szabó Béla: A menyasszony, A család kedvence

A menyasszony

tán... Fried mekegett, köszörülte a torkát, amikor kezet mosott, és asztalhoz ült. Ida pontosan értette ezt a hangot. Tudta, hogy apja nem fog kérdezni, de elvárja, hogy megmondják neki, hol a felesége. Éhes volt, teli kanalakkal öntötte magába a levest, néha a szakállára is csurgott a lé, onnan le, zsíros kabátjára. Emma látni szerette volna az arcát, nézte is, de arcából csak mozgó szakállát látta meg villogó, apró sötét szemét, ahogy riadtan felcsillant, hogy aztán újra eltűnjön. Vacsora után bejött Fodorné, és halkan megmagyarázta, hogy felesége kórházban van, az operáció már sikerült is. Nagyon gyönge, az igaz, de három hét múlva egészséges asszonyt kap vissza. És máskor kímélje meg az asszonyát, ha nem akarja, hogy újra ilyen helyzetbe jusson. Neki ugyan az egész ügyhöz kevés közé van, mégis úgy érzi, hogy ezt meg kell mondania, végeredményben is felnőtt emberrel nyíltan beszélhet. A szenvedés és fájdalom, amiben asszonyának ma része volt, feljogosítja erre őt, aki hallotta fojtott, fájdalmas kitöréseit. Fried a szakállát simogatta, és makacsul hallgatott. Néha ugyan hangokat hallatott, mintha valami a torkát reszelné, de nem beszélt. Bosszantotta Fodorné fölényes hangja. Egy asszony, egy nőstény így mer beszélni vele, a talmudtudóssal! Furcsa, hogy nem szégyelli magát, de mit is várhat egy műveletlen némbertől, akinek annyi fogalma sincs az illemről, akár egy tehénnek. Az idők változnak, fenét az idők, inkább az emberek durvulnak. Fodorné, bár sejtette a férfi gondolatait, zavartalanul folytatta: — Lisztet kéne venni a szombati kalácshoz, húst is kell szerezni, veszek maguknak szárnyast, ha úgy akarják. Szívesen megdagasztom a kalács tésztáját is. Ha nincs elég pénze, csak szóljon, kisegítem. A gyerekeknek semmiképp sem szabad megsínyleniük, hogy az anyjuk nincs idehaza. Fried makacssága engedett, dadogva megköszönte Fodorné előzékenységét, megkérdezte, elég lesz-e húsz korona, a feleségének is annyit szokott adni a szombati bevásárlásra. Rosszul megy az üzlet, pár nyúlbőrön kívül nem is vásárolt egyebet. Végre átadta a pénzt, és Fodorné már intézkedett 29