Szabó Béla: A menyasszony, A család kedvence
A menyasszony
a férfi már fenyegetődzött, hogy felkeresi otthon, és mindent elmond az anyjának. Feleségül akarja venni, és szívesen áttér a zsidó hitre. A zsidó hitre... mintha fontos lenne neki vagy a zsidóknak. Mintha ilyesmi változtathatna az elhatározásán, hogy soha, semmi körülmények között sem hajlandó vele élni. Hogyan magyarázza meg neki, hisz lehetetlen szavakat találnia, hogy megnevezze azt az irtózatot, amit érez. És ha ki is tudná fejezni, meg lehet-e mondani? Lehet-e valakinek a szemébe vágni, hogy utállak? ... Már látta is őket közeledni; Emma ment elöl, összehúzódva, rövid kendőjében, a férfi, gallérját feltűrve, nehézkes járással követte. Zelma ujjait végighúzta fáradt homlokán, pár percig várt még, fel-le járkált a szobában, hogy nyugalmat erőltessen magára. Lassan a tükör elé állt, felvette sapkáját, füle mögé simította szőke haját, és vállára dobva' télikabátját hirtelen elhatározással kiment. Az udvaron körülnézett, rendesen felvette kabátját, és óvatosan a kamrába surrant. — Zelma, Zelma ... — fogadta a férfi csillogó szemmel. — Kérem — kezdte Zelma komolyan —, azért jöttem... — De a férfi nem engedte szóhoz jutni, megfogta a kezét olyan erővel, mint egy ragadozó, és rányomta remegő száját. Zelma behunyta a szemét, igyekezett erőt venni magán és visszaszerezni nyugalmát, amelyre szüksége volt, hogy végleg lefegyverezze ezt az embert. Ezt az idegen embert, aki a kezét csókolgatja Emma előtt. Vajon a szerelmet tényleg csak így, ilyen megalázottan lehet kifejezni? Hát nincs rá más mód, más forma? Végre beszélni kezd. — Hagyja a kezemet — kérte —, hagyja, mert rendkívül rosszul esik. Nem bírom így nézni. Szedje össze magát, és beszéljünk értelmesen, úgy, ahogy felnőtt emberekhez illik. Nézze, meg kell mondanom nyíltan, hogy én magát nem szeretem, és természetesen a felesége sem lehetek. Kérem, hallgasson végig. Igyekszem megmagyarázni... Valami tévedés történt köztünk, nem ismertem magát, nem tudtam, hogy kicsoda. Nem tudtam, higgye el... A férfi már nem bírja, kitör belőle a szó: — Mivel bántottalak meg, miért magázol? Mi történt 121