Szabó Béla: A menyasszony, A család kedvence

A menyasszony

tét, hogy továbbadja kikerekítve és megtoldva szemérmet­len képzelete rikító színeivel. Délután a kövér Farkasné már megállította Emmát, vajon igaz-e, hogy menyasszony, és ha igaz, mikor lesz a lagzi, és használt-e a lábáztatás, és ki a vőlegény, mikor jött és hová ment? Mindezt egyszerre, megszakítás nélkül ha­darta el, és Emma kiérezte hangjából a gúnyt, a káröröm kétségtelen jelét és színét. Kedve lett volna szemtelenül visszavágni, hogy örökre elnémítsa ezt a ziháló hústöme­get. De idejében meggondolta. Eszébe jutott, hogy néha­napján mégiscsak keres nála, és kár lenne összeveszni vele, mert most már minden fillérre szüksége lesz. Sok mindent kell vásárolnia, kalapot kell vennie, hogy ne jár­jon abban a kopott sapkában, amely teljesen elfedi fiatal homlokát. Azután inget és alsót kell beszereznie számára, mert az ing már teljesen szétmállott szegényen. Nem, így mégsem hagyhatja járni, amikor neki ünneplő ruhája is van. Mindez egy pillanat alatt villant keresztül az agyán, és vi­dáman válaszolt Farkasnénak. — Boldog vagyok, Farkas néni — és továbbsietett, mert elhatározta, hogy felkeresi Lángnét, akinek okvetlen el kell mondania, hogy menyasszony, és sürgősen meg kell be­szélnie vele egyet-mást. Űtközben betért egy trafikba, ciga­rettát kért, mert ez fontos, végül is ideje, hogy felkészüljön a fogadására. Nyilván szeret dohányozni, különben nem vitte volna magával az egész csomagot. Lángnénál azonban olyan meglepetés érte, amely elfe­ledtette vele jövetele célját. Amikor átlépte a lakás küszö­bét, és a szobák egymásba nyíló ajtaját tárva-nyitva találta, a nyugtalanságtól erősebben kezdett verni a szíve. Átsie­tett a szobákon, és a harmadik kis helyiségben, közvetlenül a hálószoba mellett, ájultan találta Lángnét. Aléltan, szét­bomlott hajjal hevert a sezlonon, és a monoklis tiszt, aki gyakran megfordult náluk, előtte térdelt, és zavarosan, te­hetetlenül dadogott, becézgette ... De Lángné nem mozdult. Emma azonnal egy pohár vizet hozott a konyhából, és ráöntötte Lángné arcára. A víz szétszaladt a haján, a sezlo­non, és onnan a tiszt elegáns nadrágjára csurgott. A tiszt 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom