Gyurcsó István: Mélység és magasság

Szememben hordozlak

PÁRHUZAMOK Te vagy a Garam-part és a rét, rajtad virágzik a margarét, belőled nyílnak a láncfüvek, s ha este van, ott rakunk tüzet, mert te vagy a szikra és a láng, jóízű szél, ebédhez pisztráng: bokraid közt áldott pihenés. Te vagy a rész, te vagy az egész, Zólyomnál, ha betér a vonat, Léváig kísérő dombokat látsz a folyó mindkét oldalán: te vagy az ékes garami táj. Tükör gyanánt benned él, ami össze tudna minket tartani. 67