Gyurcsó István: Mélység és magasság
Hazatérés
A NYÁR, A NYÁR. A nyár, a nyár bizony hátat fordít nekünk, az ősz felé hajlik szerelmes, szép szívünk, azt nézzük, honnan fúj a szeptemberi szél, s hogy mennyi már a fán a dérütött levél — Bár a nyár még itt van, a ruhát gomboló, őszülő menyecskék kötényét oldozó: de már nyargalásznak a fürge szélmanók, éjszaka lerúgják a fáról a diót... Duna felől ha jő, s hajadba kap a szél, friss őszi dallamot súg füledbe, zenél: tanuld meg, tanuld csak az évszak dallamát, a táj köszönt véle — Szeresd a vén Dunát! Ä Garam üdvözöl, az Ipoly is köszönt: és hogy szeptember van ? 60
/