Gyurcsó István: Mélység és magasság

A költő kérdez

5 Kenyeret sütöttél... Kenyeret sütöttél az útra. Barátom papírzsákot adott. El voltam látva, mint mesében a legény, s szóltál: indulhatok. Elmentem, mint annyiszor régen. Becsuktam magam után a kaput. Előre néztem — vártak már rám sokan —, így hagytuk el a falut. Fészket rakott a bánat szívem szép piros levelű bokrain; elmúlt két nap, és föleszméltem, megvigasztaltak a dalaim. k Csak addig tartott a csüggedés, anyám, míg munkát nem leltem. Nótát fakasztott szívemből a munka s az, hogy már van kenyerem. 15