Gyurcsó István: Mélység és magasság

Őszi levél

ÖS ZI LEVÉL Nincs egy levél sem már az almafákon, a Sajó partját belepte rég a dér, hiába keresem, hol az a lábnyom, a lehullt lomb a földön bokáig ér. A fűzfák ágát semmi sem kötözi egymáshoz, és a víz jéghideg tükör. A parton még ott a nyár emlékei: egy lapos kő, egy letört ág üdvözöl. Nyári fürdés után a kőre léptem, és amaz ágra volt akasztva ruhám. Most nyomokat hagyok az őszi dérben, a kert alatt, egy november délután. Nincs egy levél sem már az almafákon. E levelem is csendes, őszi lábnyom. 117

Next

/
Oldalképek
Tartalom