Gyurcsó István: Mélység és magasság

Őszi levél

LEGYÜNK Évek óta csodára vártunk, kövek, bokrok közt botlott lábunk, cipőnk talpát százszor cseréltük, s vágyainkat sorra föléltük. Végül tavasz van, íme, újra; rózsafatő virágzó ujja figyelmeztet és int, hogy csodát ne várj, de ismerd a föld porát. Szigorú törvény az újulás, az elhullott mag, az újra más, tisztultabb világ, a születés: aratás, ha jó volt a vetés. 105