Rácz Olivér: Megtudtam, hogy élsz
Első rész
— Ezt bízza csak, fiam, az orvosokra — nyugtatta meg fölényesen az őrnagy —, bízza rájuk. Rájuk bízta. Azt azonban már nem tudta, hogy mikor napok múltán megérkezett a szakaszvezető hősi elestéről szóló értesítés (hazafias kötelessége teljesítése közben), a KH századosa szitkozódva rendelte el, hogy Tivadart haladéktalanul osszák be egy büntetőszázadhoz. A parancsot azonban tévedésből a régi zászlóaljparancsnokságának kézbesítették, amely egy szerencsés elsza'kadó hadmozdulattal egybekötött frontrövidítés során szerencsésen elhagyta valahol a fele irattárát, s így felejtődött Hernádi Tivadar tartaléikos zászlós a im/unkaszolgá Latos zászlóalj pót kenetében. Ugyanebből az okból kifolyólag sohasem kapta meg a kilátásiba helyezett kis ezüstöt, ami viszont időnként Hajnalnak okozott türelmetlen hiányérzetet. •Hajnal, mikor megtudta, hogy Tivadar egyelőre otthon marad, sugárzó arccal borult a mellére, később azonban, bár csókjainak hőfoka változatlan maradt, sőt az utóbbi időben kezdett határozottan perzselőbb lenni, a csókok szünetében megnyilvánuló lelkesedése észrevehetően megcsappant,, és Tivadar tudta, hogy ez a csappanás irodai, sőt munkaszolgálatos pótkeretbeli beosztásának szól. Mert Hajnal ebben az időben már könyv nélkül ismerte az összes rendfokozatokat, rangjelzéseket, és nagyon tisztában volt vele, mi a különbség, tegyük fel, egy világosbarna parolijú pék őrmester, vagy egy világoskék parolijú huszár százados között. A háború hősöket és férfiakat nevel, hirdette a vezércikkek és fronttudósítások fennkölt szólama, de Tivadar úgy vette észre, hogy a nőket is alaposan megneveli harcászati, haditudományi, biológiai és fiziológiai téren egyaránt. Hajnal, a Fegyverház utcai zárda hajdani növendéke, kivirult és felszabadult ebben a háborúban, mint egy ártatlanságával leplezett, veszélyeket rejtő virág, amelynek kecses és szép mívű kelyhe képes bódító halált lehelni a dolgok álmodóira. A keze, keskeny, hosszú ujjú, engedelmes keze, amelyet annak idején annyira szeretett a ráhajtott arcával becézni, és amelytől a visszatérte utáni első na185