Rácz Olivér: Megtudtam, hogy élsz

Harmadik rész

tó mögött hosszú tehervonat zakatolt el, kéménye vérvörös szikrazáport zúdított a fakó égtoolt felé, csillagfényt hintve a tó sötét vizére. A nádasból felriasztott vadmadár röppent fel, lomha szárnycsapásokkal elsuhant a szaggatott lökésekkel fellövellő szikrák kúp alakú, vörös függönye előtt, egy pillanatig úgy látszott, mintha a szárnya szórná a szikrát és a bíborszín villogást. Tűzmadár, ötlött Széles agyába gyermekkora régi meséje. Tűzmadár. Csóvát vet a háztetőkre és az emberek szívébe. Ettől a gondolattól váratlanul csendes nyugalom szállta meg, elfordította a fejét az ablaktól, fölemelte a kezét. — Elvtársak — mondta higgadtan —, ezt is jő, hogy hallottuk. Zsaffcsik elvtárs ugyan úgy beszélt, mint egy hátul gombolós kisgyerek, de azért jó volt... — Tovább nem jutott, Zsofcsik hívei máris ellene fordultak, harcias kiáltások röpködtek feléje: — Ugyan miért? Mert megmondta az igazat? — ö is a hivatalnokokkal tart! — Az urakkal! — Rossz az igazságot hallani, ugyi? — Embere'k — harsogta túl Széles a zsivajt —, tartsunk rendet. Én nem szóltam bele, amíg Zsofcsik elvtárs beszélt, hallgassátok végig ti is nyugodtan, amíg én beszélek! — iDe még Így is percekig tartott, amíg folytathatta: — Azért beszél úgy, mint egy gyerek, mert nem gondolja végig, amit .mond. Az előbb itt már valaki megjegyezte, hogy Zsofcsik elvtárs az urak idejében csak a három hivatalnokot látta, a harminc részvényest, akik nem is mutatkoztak itt soha, csak a pénzt zsebelték be, azt nem látta. De nem ez a fontos. Itt, úgy látom, sokan azt hiszi'k, hogy a hivatalnokok ütik el őket a keresettől. Hát megnyugtatlak benneteket: az én fizetésem meg azoké, akik itt ülnek velem az asztal mellett, együttvéve sem tesz ki annyit, amennyit az urak alatt kapott az igazgató. A hivatalnokok évi fizetése pedig együttvéve nem tesz ki annyit, amennyit a részvényesek egy hónapra szedtek. De még ez sem fontos. Ti azt mondjátok, tiétek a gyár, ti csináljátok a téglát, és majd el is 559