Rácz Olivér: Megtudtam, hogy élsz

Harmadik rész

órai alvás kevés. Ezt nem csinálhatja sokáig, belepusztul. Váratlanul mély szánalom fogta el önmaga iránt, megsaj­nálta magát, mint a gyerek, akit bántalom ért, és nincs a közelben senki, akire 'rábízhatná a panaszát. Belepusztul. Eloltotta a cigarettát, újra teleszívta a mellét levegővel, aggodalmasan figyelt. A tüdeje feszülését figyelte, a szíve dobbanását próbálta ellenőrizni. Nem érzett semmit, kétked­ve, bizonytalanul eresztette le a vállát. Meztelen felsőtesttel a mosdóhoz lépett, s mielőtt meg­merítette volna fejét a jéghideg vízben, a tükörbe pillantott. Ez kissé megnyugtatta. A teste még bírja. A melle boltoza­tos, az izmai kemények. Már nem tart sokáig, ígérgette há­lásan a testének, már nem tart sokáig. Amint a vil­lanytelep dolgozni kezd, rendes mederbe tereli az életét. Amint a villanytelep dolgozni kezd. Minden este tíz órakor ágyban lesz. Hat órát alszik majd naponta. Hetet. Lesz úgy, hogy hetet is. Vasárnap még többet. Amennyit bír. A többit már a mosdó fölé hajolva gondolta végig. Nem is tíz órakor fog lefeküdni: már este kilenckor ágyban lesz. Könyvet készít ki az éjjeliszekrényére, olvasni fog. Minden este olvas majd egy órát, nagyszerű lesz. Be is fűt, akkor már érdemes lesz befűteni, jó meleg szobában bújik az ágy­ba, lefekvés előtt megmosdik, megberetválkozik, úgy, ahogy azelőtt szokta. Már nem tart sokáig. Még néhány hét. Három. Legfeljebb négy. Addig még kibírja. Ki kell bírnia. A hideg víz felfrissítette. Prüszkölt és fújtatott, a mellét . és a hátát csapkodta, marokkal hányta magára a vizet. Tö­rülközés közben megállt egy percre az éjjeliszekrény előtt. Bekeretezett fényképet emelt föl az állólámpa mellől, el­borult szemmel, sokáig nézegette. Milyen más lenne min­den, ha az asszony is otthon lenne már. Minden más lenne. Most biztosan zsörtölődne, szemére vetné a reggeli előtti cigarettát is. Biztosan a szemére vetné. De azért kibújna az ágyból, reggelit készítene. Nagyot sóhajtott. Ki tudja, él-e még? Él. Biztosan él, ha­rapta össze a fogát, hogy az állkapcsa belesajdult Nem lehet, hogy ne éljen. Harmincnégy éves volt, mikor elhur­colták, miatta hurcolták el. Bosszúból. Németországba vit­442

Next

/
Oldalképek
Tartalom