Rácz Olivér: Megtudtam, hogy élsz
Második rész
Ez is partizánok által sűrűn látogatott terület. Hajnal. Túlzsúfolt személyvonat. Meddig? Poprádig. Döcögve indul el, minden kilométer után .megáll. Hliinka-gárdistálk. Igazolványokat. Most a horogkeresztes bélyegzővel ellátott papír ikerül elő. A gárdista szlovákul érdeklődik, de Tivadar most nem óhajt szlovákul érteni. Ezek számára nem. Vállvonogatás, káromkodás. „Sprostý si, ako každý Maďar! Choď do frasa!"* Tivadar akaratlanul is elmosolyodik: különös jókívánság egy hű szövetségestől, gondolja felvidulva, és megpróbálja sorra venni Hitler összes fegyvertársait. Az eredmény olyan meglepő, hogy újra elmosolyodik. Egy öreg paraszt megérinti a térdét: — Min nevetni? — kérdi tört magyarsággal, és látszik rajta, hogy nehezen szedegeti össze a szavakat. Tivadar szlovákul felel, az emberek bámulnak, aztán felszabadult kacagás harsan fel, az emberek egymást lökdösik. Tivadar vállát veregetik, már az egész kocsi kacag. A gárdisták újra átvonulnak a kocsin, könyökkel, ököllel törnek utat, de az emberek most nem bánják, olyan leplezetlen jókedvvel vigyorognak a gárdisták szeme közé, hogy azok a gallérukig vörösödnek a dühtől. Megpróbálnak belekötni az egyik fiatal parasztlegénybe, de az egyik sarokból szálas szlovák katona emelkedik fel: — Nono — mondja súlyosan és nyomatékosan —, ez az ember velünk van. A frontra megyünk. A frontra — ismétli meg hangosabban, és egész csomó papírt lobogtat a gárdista orra alatt. — Ezek mind a frontra mennek: itt a (behívójuk. — A gárdista habozik, aztán sarkon fordul, előretuszkolja társát, döngve bevágja maga után az ajtót. A kocsiban újra felharsan a kacagás. Kalauz lép be, körülnéz. — Melyiktek babrált ki a gárdistával? — kérdi kedélyesen. — Majd felrobban, a másik kocsiban felipofozott egy kisfiút. — Egyszerre tízen magyaráznak, de Tivadar a gyerekre gondol és nem nevet. — Csak Poprádig megyünk? — Már addig sem. Csak Csorbáig. Poprád előtt felrobbantottak egy hidat. A partizánok — mondja fölöslegesen, és mosolyog. * Buta vagy, mint minden magyar. Menj a fenébe! 424
