Rácz Olivér: Megtudtam, hogy élsz

Második rész

egészítő fogalmazó hadnagyát én rugdaltam át a hadiérettségin. Azóta a tenyeremből zabál: őt fogjuk megszorongatni ebiben az ügyben. Nekem segédtiszt jár, értem? És így történt, -hogy Tivadar aznap este mégis egy szép hosszú tehervonat egyetlen személykocsijának az ablakába könyökölve döcögött Szombathely felé, míg újdonsült parancsnoka egy távolabbi fülkében a Darumadár fenn az égen dallamára új nótára oktatgatta a század két árva hadapródját: Van egy doni fagybalzsamom bíborvörös szalagon, azért kaptam, mert a Donnál lefagyott a vála ... Az utolsó szótag egy mogorva kedvű vasúti híd bosszús dübörgésébe fulladt, d-e Tivadar amúgy sem figyelt oda. Még mindig a szüleinél töltött éjszaka hangulatának a hatása alatt állt, könnycsordítóan ártatlan 'hazudozások és szívfájdítóan együgyű színlelések hatása alatt, mikor ott ültek hármasban az asztal körül, és mindegyikük arra várt, hogy a másik menjen már aludni, és hagyja őt kettesben a harmadikkal, mert titkok és ismeretlen veszélyek veszik körül őket, amelyekről jobb, ha a másik mem tud. Éjfél után végre az apja adta fel a harcot, zsörtölődve az asztalra csapott: „Hát ha már ilyen szépen berendezted az életedet, édes fiam, te meg -semmlfeléképpen nem a'karsz aludni menni, édes lelkem — fordult az asszonyhoz —, akkor tudjátok meg mind a ketten, nemcsak Tivadar játszik a fejével, hanem mi is. Zsidót rejtegetek a présházban! Hát most tudjátok" — nyúlt elkeseredetten a pipája után, és a szemöldöke alól leste a hatást. De az anyjuk csak ennyit felelt rá: „Hát ezért fogyott az utóbbi időben olyan rohamosain a szalonna .. „Meg a zsír meg a tojás .. 356