Jarnó József: Magyar miniatürök

A száműzött

Sietős léptekkel vágtak át a parkon és mentek be a palotába. Az egyik teremben, ahol valamikor az osztrák császár bizalmas hivatalnokai dolgoztak, néhány francia ka­tonatiszt tereferélt. Amikor a császári hintó megállt a szegé­nyes bécsi ház előtt, tömegbe gyűltek a kíván­csiak: ki tudja, talán maga a császár? A kíváncsiak serege azonban hamarosan oszolni kezdett, mikor meglátták, hogy csupán egy kopoltruhás osztrák hivatalnok lép le a kocsi hágcsójáról. Egy fiatalember, aki a többiek­kel már szintén elmenni készült, meglepetten kiáltott fel: — Bacsányi! Te itt? A nyilt uccán összeölelkeztek. A díszruhás kocsis gyorsan elfordította merev lakájarcát a pórias jelenettől és a lovak közé csapott. — A császárhoz jársz látogatóba? Magasra vitte az Isten a dolgod! — Egy magyar irást kellett átjavítanom a franciák számára... — Napoleon nyilván meghallotta, hogy meg­szűnt a kassai Magyar Muzeum s az u j folya­mot már ő akarja kiadni, — mi? — A császár proklamációt intéz a magya­rokhoz, hogy forduljanak el az Ausztriai Ház­tól, mely mindig csak elnyomta őket s alkot­mányunk épségben tartását és tiszteletét igéri... — Te írtad a proklamációt? 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom