Magyar Jeremiád – Visszaemlékezések, versek, dokumentumok a deportálásról és a kitelepítésről, 1946-1948

IV. „Szétszórtak bennünket, mint hulló levelet..."

ben születtem. A szülőföld kényszerű elhagyásáról, a kitelepítésről szóló megemlékezések a hozzánk közel álló Csenky családot juttatják eszembe, és azt, hogy vajon hogyan alakult volna a mi sorsunk, ha nem állítják le a kitelepítést". Idősb Csenky Lajos, a Zselízről Barcsra telepített magyar az egymástól elszakított rokonok kitelepítést követő első családi találkozásáról szóló „emlékirať'-ának befejező része (a helyesírási normának megfelelő átiratban): „A jelen alkalommal, hogy ezen emlékiratot írom, arra kérem a most együttlevő mindkét család tagjait, hogy nem tudni, mikor lesz (...) ehhez hasonló találkozó; amennyiben most ezen pár nap alkalmat adott a rég várt viszontlátásra, legyenek ezek a napok életünknek a napjai közül kiemelkedő napok, hogy mindkét család reá emlékezhessen e jelen napokra. Hogy elmondhassuk: ez volt életünknek mint egy boldog találkozónapja." 169