Magyar Jeremiád – Visszaemlékezések, versek, dokumentumok a deportálásról és a kitelepítésről, 1946-1948

IV. „Szétszórtak bennünket, mint hulló levelet..."

Csenky Lajos VALAHOL A FELVIDÉKEN! I. Valahol a Felvidéken, a kanyargós Garam menti tájon, Nem tudom, hogy füstöl-e még a kis kémény az otthagyott házon. Nem tudom, hogy szól-e ottan mint a múltba', a szép magyar nóta, Énekel-e a magasba' szép nótákat a dalos [kis] pacsirta. II. Hej, hogyha úgy rágondolok, mikor én még odahaza voltam, Mikor künn a mezőn reménykedve (én) a földet szántogattam, Vígan voltam, dalba öltem szép nótáim, szólt a magyar nóta, Fejem fölött ott kísértett nótáival a dalos [kis] pacsirta. III. Most, amidőn máshol élek, szülőföldem- s otthonomtól messze, Szántok, vetek most is, de már nem szól a (kis) dalos fülemüle. Elnémult már énbennem is a szépen csengő, kedves magyar nóta, Hallgatagon gondolkozva azt nézzük, hogy meg-e van a norma. IV. Hogyha egyszer visszajön még fejünk fölé a dalos [kis] pacsirta, 167