Magyar Jeremiád – Visszaemlékezések, versek, dokumentumok a deportálásról és a kitelepítésről, 1946-1948

IV. „Szétszórtak bennünket, mint hulló levelet..."

Czímer Péter RABSZOLGADAL Meddig, óh, meddig telik még kedvetek, Meddig tart gyönyörtök e nép kínjain? Szép zsarnokok, óh, feleljetek! Vagy nincs időtök felelni tán? Kacagni kell a rabszolgák jaján!? Nem ér el a sírás kő-szívetekig, Kéjetek gyönyöre a nép szenvedése? És ezrek jajában kedvetek telik? Jövő napokra nem gondoltok, nem!? Hogy e zsarnokságért felelni kell! Évszázadok múltak el azóta, Amikor még pénzért adták a rabszolgát, S ti hozzátok ezt most újra divatba?! Dicsőség nektek, „újfent zsarnokok"! Megemlegetnek a jövő századok! Foganjon rajtatok a rabnépnek átka, Most a nép szenved, ti is szenvedjetek! Érjen el a tiprottak bosszúja. Felelni fogtok! - s nagy lesz kínotok, Emlegetni fognak a jövő századok! Hogy visszafizeti - erre nem gondoltok? E nép, mit vele tesztek mostan. Ezrek kínjáért hogy felelni fogtok - Gondolhatnátok rá előre már, Újfent zsarnokok - a nép bosszúja vár! Mert jaj nektek, ha egyszer lábra kel, A rabszolganép, ha fegyvert ragad. Mit tettetek? - azért felelni kell! Százszoros lesz akkor a ti kínotok, Megemlegetnek a jövő századok! 134