Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

43 Fráter Gáspár birtokon gazdálkodott. Innen levelezgetve és utazgatva összegyűjtötte a magyarországi néprajzkutatásnak is becses, hatkötetes forrásművét: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben (Pest, 1836—1841). További m.: Magyarország statisztikája (Pest, 1841—43); Magyarország leírása (Pest, 1847); Az ausztriai birodalom statisztikája és földrajzi leírása (Pest, 1867). írod: Vért András: F. E., a forradalmár magyar statisztikus (Term, és Techn. 1953. 4. sz.); Rozmaringkoszorú (1979. 23. o.). cs Fest Sándor (Szepesváralja, 1883 — Bp., 1944): irodalomtörténész. Főként magyar—angol irodalmi és történelmi kapcsolatokkal foglalkozott. — F. m. : Angol irodalmi hatások hazánkban Széchenyi István fellépéséig (1917) ; Angolok Magyarországon a reformkorszakban (1920). cs Feszty Arpád (Ógyalla, 1856. dec. 25. — Lovrana, 1914. jún. 13.): festőművész, író. Számos híres képét a Komárom melletti Kingyesen festette, ahol gyakori vendége volt apósa, Jókai Mór is. — F. m. : Az én parasztjaim (elbeszélések, 1897); Árva Bandi (elbeszélő költemény, 1908). cs Fiala Jakab (Rákos, 1696 — Breznóbánya, 1733): drámaíró, költő. Privigyén és Nyitrán is tanított a piaristák iskolájában, később Korponán, majd Breznón lett a kegyes tanítórendiek főnöke. Két iskoladrámáját 1722ben Nyitrán adták elő. — F. m.: Szegedidas (eposz, Buda, 1735). cs Filicki János (Farkasfalva, 1580 - ?, 1622): költő. Hazai tanulmányait Thököly István támogatta. 1602-ben Prágába ment nevelőnek, majd Németországban és Svájcban tanult. Jártas volt a görög és a latin nyelvben, külföldön is jeles költőnek számított. Megjelenése alkalmából magyar verssel köszöntötte Szenei Molnár Albert zsoltárfordítását. — F. m.: Xénia Natalita (Prága, 1604) ; Poemeta variae (Bázel, 1614). cs Fillértár: az első magyar képes hetilap, 1834 és 1836 között jelent meg Pozsonyban. Ismeretterjesztő cikkeihez kőnyomatos illusztrációkat használt, ezeket különálló lapon közölte. Kiadója és szerkesztője az első évben Schmidt Antal nyomdász, később Orosz József. Napló című rovatában a következő hét említésre méltó eseményeivel foglalkozott. A lap példányszáma és színvonala egyre csökkent, s egyre gyakrabban közölt álhíreket és érdektelen leírásokat. Orosz József 1836 februárjában Végszó c. cikkében elbúcsúzott az olvasóktól. cs Findura Imre (Rimaszombat, 1844. okt. 23. — ?) : történetíró, irodalomtörténész. Iskoláit szülővárosában, Lőcsén és Pesten végezte. Számos tanulmányában foglalkozott szülőföldje történetével. — F. m.: Magyarország helyzete és nagysága Szent László korában (Esztergom, 1864); Vác története (Rimaszombat, 1875); Rimaszombat története (1876); A Balog völgye (1888); Fáy András élete és művei (1888). cs Forgách Adám (?, 1601 - ?, 1681 ősze): érsekújvári kapitány, emlékíró. 1643 máj.-tól érsekújvári kapitány és Dunán inneni főkapitány. 1663. szept. 25-én másfél havi ostrom után feladta Érsekújvárt Köprülü nagyvezírnek. Ezért hadbíróság elé állították, de felmentették. 1670-től haláláig országbíró volt. Fennmaradt leírása Érsekújvár ostromáról (Történeti Tár, 1881); Gazdasági utasításai (Történeti Tár, 1891). — F. m.: Fasciculus sententiarum ... (Bécs, 1657). cs Fortunatus históriája II.: A népszerű líemet népkönyv magyarul először verses feldolgozásban jelent meg. Ez az első magyar prózai fordítás Lőcsén jelent meg 1651-ben. írod.: Bleyer Jakab: Fortunatus népkönyvünk és német eredetije (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1907). cs Fraknói Vilmos (Ürmény, 1843. febr. 27. — Bp., 1924. márc. 20.): történetíró. Nagyszombatban és Pesten tanult, kat. paptanár, később püspök lett. — F. m. : Pázmány Péter és kora (Pest, 1861); Hazai és küföldi iskolázás a XVI. században (1873); II. Rákóczi Ferenc élete és munkái (1911). írod.: Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt (Nyitra, 1940). cs Fráter Gáspár (16. sz.) : énekszerző. Nagyszombatban írta bibliai tárgyú históriás énekét : História az pogán Antiochus királynak kegyetlenködésseről az Sido országban es az Istennek rajta lett igaz Ítéletiről es büntetésseről (1560). cs