Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

Mindenes Gyűjtemény 84 nek számított, de többen azt tartották, hogy kevés jóindulattal viseltetett a szlovákok iránt — írja Rudolf Chmel. — Csak néhány szerző (először Czambel—

Danielovič) állapította meg, hogy a szlovákoknak sohasem ártott." 1918 előtt kb. 125 fordítás jelent meg tőle a szlovák újságokban és folyóiratokban, könyv alakban pedig többek közt A lohinai fű, A jó palócok, a Tót atyafiak, a Szent Péter esernyője és A gavallérok. Szlovák népszerűsége 1945 után kulminált. 1945 és 1972 közt 10 regénye jelent meg, közülük három két kiadásban, egy pedig háromban. M. életművében cseh motívumokat, sőt témákat is találunk. Jókaihoz hasonlóan több művében szerepeltet Bach-korszakbeli cseh hivatalnokokat, zsandárokat és katonákat. A Huszár a teknőben c. elbeszélésében is van egy ilyen alak: Jarobitsek Vince káplár, aki a magyarokkal szemben gyakorolt zsarnoki viselkedését egy anyai levél hatására változtatja meg. A Más ember, más levegő c. elbeszélésében az ismert Holubár-mondát dolgozza fel, de az ő híres Holubárját Budán akkor is nagy elismerésben részesítik, amikor a fiatal Mátyás király nyilvános viadalon legyőzi. Az 1945 előtti időkben M.-ot cseh nyelvre František Brábek és Gustav Narcis Mayerhoffer fordították, és könyv alakban öt, sajtóban közölve pedig harmincegy fordítást adtak ki tőle. 1945 és 1965 között 7 műve jelent meg, közülük a Különös házasság három, a Beszterce ostroma és A Noszty fiú esete Tóth Marival pedig két-két kiadásban. Ma Szlovákiában M.-emlékmű az író szülőfalujában található. Szklabonyát 1910-ben Mikszáthfalvának nevezték el, s 1919-ig ezen a néven szerepelt. M. szülőháza nem maradt fenn, a magyar feliratú emléktáblát („Itt élte át szülei házában Mikszáth Kálmán gyermekés ifjúkorát, 1852—1872") a szülei későbbi lakóházán helyezték el. Itt nyílt meg 1977-ben az állandó M.-emlékkiállítás. A szklabonyai temetőben M.-nak egy gyermeke nyugszik. Rimaszombatban, a régi gimnázium épületén elhelyezett magyar—szlovák emléktáblán az iskola híres tanulóinak nevei közt az övé is szerepel. írod.: Várdai Béla: M. K. (1910); Kálniczky Géza: M. K. diákévei Rimaszombatban (1925); Göllnerová, Alžbeta: Zemani a ľud v diele Kálmána Mikszátha (Pavlovi Bujnákovi ctitelia, priatelia, žiaci, Bratislava, 1933); Király István: M. K. (1952); Rejtő István: M. K., a rimaszombati diák (1959); Turczel Lajos: Mikszáth Kálmánról (Irodalmi Szemle, 1972/8); Chmel, Rudolf: Literatúra v kontaktoch (Bratislava, 1972); Beliczky János: Űjabb adatok M. K. életéhez (Irodalomtörténet, 1975/3); Turczel Lajos: Kapcsolataink Mikszáthtal (Hét, 1977). tu Mindenes Gyűjtemény: népszerű tudományos folyóirat. Péczely József szerkesztette Komáromban 1789-től 1792-ig. Célja az volt, hogy a felvilágosodás szellemében támogassa a magyar nyelv és irodalom ügyét, olvasáshoz szoktassa a magyar nemességet; irodalmi jellegű közlemények mellett gazdasági, földrajzi, történelmi, egészségügyi cikkek jelentek meg benne. A szerkesztő közvetlen munkatársai a Komáromi Tudós Társaság tagjai, főként Perlaki Dávid és Mindszenthy Sámuel voltak. írod.: Bíró Ferenc: Acta Históriáé Litterarum Hungaricarum, 1961. cs Mindszenty Gedeon (Jolsva, 1829. okt. 8. — Eger, 1877. jún. 5.): költő. Rozsnyón, Miskolcon és Nagyváradon tanult, kat. pap lett Árokszálláson, majd Egerben. — F. m. : M. G. költeményei (Eger, 1859) ; M. G. újabb költeményei (uo., 1868) ; M. G. válogatott költeményei (1907). cs Missovitz Mihály (Szmrecsán, ? — Rozsnyó, 1710. ápr. 4.): iskoladráma-szerző. Korának egyik legtekintélyesebb ev. nevelője, Selmecen, Korponán, Losoncon, Pozsonyban és legtovább Rozsnyón volt pedagógus. Kuruc szellemű iskoladrámákat írt, melyeknek nagy része elveszett. — F. m. : Fata Hungáriáé (1705); Europa Comico-tragica (Lőcse, 1706) ; Palladium Sacrum (1707); Cyrus (1708). cs Mocsáry Antal (Bozók, 1757. szept. 18. — Lapujtő, 1832. máj. 24.): író. Nógrád megye főszolgabírója volt, felesége halála után visszavonultan, csak az irodalomnak és a tudománynak élt. Levelezett Kazinczyval, Fáy Andrással és Vitkovics Mihállyal. — F. m.: Az emberi sors meggondolásából származott elmélkedései egy magát igazán megesmért szívnek (1800); Egy római történet (Buda, 1804); A Vág vizének áradása Nyitra vármegyében ... versekbe foglaltatott (Pest, 1813); Nemes Nógrád vármegyé-