Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

21 Belnay György Alajos A korabeli Magyarország első folyamatosan megjelenő latin nyelvű újságja 1719-ig a pozsonyi ev. líceum igazgatója, majd a pozsonyi német ev. egyház papja. Mint tanár a pedagógiai racionalizmus egyik úttörője volt Mo.-on. Hangsúlyozta a latin, a magyar és a német nyelv elsajátításának fontosságát, tankönyvet adott ki a magyar nyelvről: Der ungarische Sprachmeister (Pozsony, 1724). Bensőséges elismeréssel ír a szlovákokról és nyelvükről is P. Doležal Grammatica bohemoslavica c. művéhez írt előszóban (Pozsony, 1746). Működése alatt Pozsony a magyarországi pietizmus központjává vált, s „kis Hallének" nevezték. Enciklopédikus jellegű tudományos művet akart írni Mo.-ról, s e mű tervezetét közzé is tette: Hungáriáé antiquae et novae prodromus (Nürnberg, 1723). Hatalmas vállalkozása, a Notitia, befejezetlen maradt, ö alapította Pozsonyban az első rendszeresen megjelenő mo.-i újságot: Nova Posoniensia (1721— 1722) címmel, latinul jelent meg. Pozsonyt a mo.-i szellemi élet központjává tette. — F. m. : Compendium avagy rövid summája az egész keresztény tudománynak (Halle, 1707); Grammatica latina (Lőcse, 1717); Institutiones linguae germanicae et Slavicae in Hungaria ortu (Lőcse, 1718); Notitia Hungáriáé novae historico-geographica (I—V., Bécs, 1735—1742). írod.: Markusovszky Sámuel: A pozsonyi lyceum története (1896); Dezsényi Béla: A Nova posoniensia és az újságolvasók (Magyar Századok, 1948); Szalatnai Rezső: Arcképek, háttérben hegyekkel (1969). cs Belnay György Alajos (Trencsén megye, 1765 - Pozsony, 1809. okt. 26.): történetíró. Előbb a pécsi, majd a pozsonyi jogi akadémia tanára volt. — F. m. : Synopsis históriáé imperii Romano-Germanici (Pozsony, 1794); História literarum bonarumque artium in Hungaria (uo., 1799) ; Compendium históriáé rei litterariae in Hungaria ... (uo., 1811). írod.: Perényi József: Irodalomtörténetirásunk első munkásai (Nagykanizsa, 1902). cs