Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

Gaál György 44 G Gaál György (Pozsony, 1783. ápr. 21. - Bécs, 1855. nov. 6.): író, népmesegyűjtő. Apja a pozsonyi királyi kamara tisztviselője volt. Már ifjú korában gyűjtötte a népmeséket, népdalokat, népszokásokat. Később Bécsben volt könyvtárnok, itt adta ki az első magyar mesegyűjteményt. — F. m. : Märchen der Magyaren (Bécs, 1822); Erzählungen, Sagen, Märchen und historische Anekdoten ... (uo., 1834) ; G. Gy. magyar népmesegyűjteménye (Pest, 1857— 1860). es Gaál Mózes, if j. (Pozsony, 1894 - Bp., 1929): ifjúsági író. Rendező volt a Renaissance Színháznál. — F. m. : A Nyár szigetén (regény, 1922); Mildi meséi (1922); Boldog vakáció (regény, 1933). cs Gabányi Árpád (Eperjes, 1855. aug. 18. — Lesenceistvándi, 1915) : író, színész. Mint vándorszínész Kassán és Eperjesen is működött, majd a pesti Nemzeti Színház szerződtette. — F. m.: Miska biographiája. Egy színész története (Kolozsvár, 1881); A kakasülőn (humoros költemény, 1888) ; A pogány magyarok (dráma, 1891); Sámuel király (dráma, 1895). cs Gálszécsi István (16. sz.): egyházi író. Külföldi protestáns egyetemeken tanult, majd hazatérve Krakkóban kiadta a magyar reformáció első énekeskönyvét (1536) és katekizmusát (1538). Az énekeskönyv eddig ismeretlen töredékeit az 1960-as évek elején Prágában találták meg. írod.: Bredár Gyula: G. énekeskönyvének Prágában előkerült töredéke (Magyar Könyvszemle, 1965); Csomasz Tóth Kálmán: G. töredék énekei (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970). cs Gánóczy Antal (Kassa, 18. sz. — Pozsony, 1790. dec. 10.): műfordító, egyházi író. Érsekújvári plébános, majd pozsonyi kanonok is volt. — F. m.: Prudentia humana (fordítás, Nagyszombat, 1762) ; Izsák a megváltónak képe (Nagyvárad, é. n.); Rövid alagya (uo., 1780). cs Garay János verse a gömöri Mátyás-szobor talapzatán