Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

Szentmiklóssy Alajos 122 retlen eredetiből, Győr, 1790). Lefordította Zimmermann A magányos életről (Pozsony— Komárom, 1791) c. művét. g Szentmiklóssy Alajos (Királyi, 1793. okt. 12. — Erdőtarcsa, 1849. ápr. 6.): költő, író. Középiskoláit Rozsnyón, Pesten, Nagyszombatban és Gyöngyösön végezte. Verseit és prózai írásait 1815-től közölték a korabeli folyóiratok. — F. m. : Hunyady László (szomorújáték, 1820); Bökversek (1830, 1938). Schiller verseiből fordított. írod.: Gálos Rezső: Sz. A. életrajzához (Irodalomtörténeti Közlemények, 1917); Horváth János: Kisfaludy Károly és íróbarátai (1955). g Szenvey József (Pozsony, 1800. aug. 28. — Pest, 1857. jan. 22.) : költő, műfordító, szerkesztő. 1829-től Pozsonyban működött, 1832-től Pesten volt újságíró. Schiller és Mérimée műveiből fordított. írod.: Vutkovich Sándor: Magyar írók Albuma (Pozsony, 1873); Horváth János: Kisfaludy Károly és íróbarátai (1955). g Szepsi Csombor Márton (Szepsi, 1599 — Varannó, 1622 ősze): útirajzíró, a protestáns polgári irodalom kiemelkedő képviselője. Apja valószínűleg tekintélyes és megbecsült céhmester volt Kassán. Sz. Cs. M. szenvedélyesen szerette szülővárosát és környékét, Szepsit többször is hazájának nevezi, s Ad pátriám Szepsi címmel epigrammát is írt hozzá. A külföldön látottakat is minduntalan összeveti a hazai körülményekkel. Iskoláit szülővárosában végezte, közben 1607—1608-ban Késmárkra került, hogy a német nyelvet elsajátítsa. 1616 májusában Szepsiből külföldi tanulmányútra indult. Európai körútja során legelőször Lengyelországot látogatta meg. Danckában (Danzig) tartózkodott legtovább, ahol tanulmányokat is folytatott. Lengyelországból Dániába ment, majd megjárta Hollandiát és Angliát, ahonnan Párizsba utazott. Többnyire gyalogszerrel folytatva útját, Strassburgon, Heidelbergen, Csehországon, Szilézián és Krakkón keresztül 1618-ban hazatért Mo.ra, Szepsibe. Hazatérése után Kassán vállalt iskolamesteri állást, 1620-ban azonban már a Nyáry család udvari papjaként működött Varannón. Két év múlva tanítványával, Nyáry Ferenccel együtt a pestis áldozata lett. Híres Az Europica Varietas kassai kiadása útirajzát Szepsiben kezdte írni, majd Kassán fejezte be, ahol 1620-ban meg is jelent. Az Europica varietas a magyar késő reneszánsz próza kimagasló alkotása. Legértékesebb részei azok, amelyekben naplószerűen saját úti élményeit mondja el. A leghangulatosabb, legszínesebb, anekdotikus részeket a francia és a cseh fejezet tartalmazza. A mű világosan tükrözi, hogy Sz. Cs. M. nagy szimpátiával kísérte a cseh—magyar szövetkezés alakulását. Csehországot nemcsak politikai, vallási, hanem gazdasági szempontból is igen szimpatikus