Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

121 Szentmiklóssy Alajos Szenei Molnár Albert zsoltárfordításai nak lakodalmán. Részt vett a mo.-i protestánsok zsinatain (pl. Komjáton), ellátogatott Kassára és Késmárkra is. Naplójában megemlékezik arról is, hogyan találkozott Vágsellyén a Pázmány hatására rekatolizált Veresmarti Mihály lelkésszel. A komjáti zsinat határozatot hozott, hogy írónk menjen Komáromba prédikátornak, de Sz. M. A. alig három hónapig maradt ott. Német felesége nehezen alkalmazkodott a mo.-i környezethez. Nyomdát sem sikerült alapítania. Komáromból Bethlen Gábor fejedelem hívására Erdélybe indult, útközben Alsósztregován meglátogatta költő barátját, Rimay Jánost. A fejedelem szép állást kínált az írónak a gyulafehérvári kollégiumban, de a család 1615-ben visszatért Németországba. Sz. M. A. Oppenheimben kapott kántortanítói, majd iskolamesteri állást. Itt fordította le barátjának, Scultetus heídelbergi prédikátornak a beszédeit Postilla Scultetica címen (1617). További fordításai közül kitűnik a reformátusok alapvető művének, Kálvin Institutiójának tolmácsolása (Hanau, 1624). A harmincéves háború kitörése után Sz. M. A. helyzete megrendült, a spanyol zsoldosok elfoglalták Heidelberget, s az oda menekült tudóst kifosztották és megkínozták. Ezek után elfogadta Bethlen Gábor hívását, s végleg hazaköltözött. 1625-ben Kassán lakott, 1630-ban Kolozsvárt fordította Ziegler György rigai tanár írását, Az legfőbb jóról... címmel. További tevékenységéről nincsenek adataink, elhagyatva halt meg Kolozsvárt, 1634. január végén. Legbecsesebb műve a Psalterium Ungaricum (Herborn, 1607) c. zsoltárfordítás, az első magyar költői műfordítás. Itt találkozunk először számos magyar versformával, amelyeket a francia zsoltárok mintáira szerzett. Sz M. A. zsoltárait a 18. sz.-ban szlovákra is átköltötték, s mivel akkor a szlovákok irodalmi nyelve a cseh volt, ezek a fordítások az első szlovák (keleti nyelvjárásban nyomtatott) költemények. Az író szülővárosában, Szencen, rendszeresen megünneplik Sz. M. A. évfordulóit (Sz. M. A. Napok). írod.: Dézsi Lajos: Sz. M. A. (1897); Irodalmi Szemle (Bratislava, 1974/7, 8); Csanda Sándor: Szülőföld és irodalom (Bratislava, 1977). cs Szenczi A. Pál (Szene, 1644 — Debrecen, 1691. febr. 19.): egyházi író. Szülővárosában, Nagyszombatban, Komáromban és Sárospatakon, külföldön Hollandiában tanult. A mo.-i puritanizmus képviselője. Verseket és prédikációs gyűjteményeket írt. g Szentgyörgyi József (Csallóközaranyos, 1765. febr. 22. — Debrecen, 1832. jan. 1.) : nyelvész, természettudós, orvos. Tanulmányait Pozsonyban, Nagykőrösön és Debrecenben végezte. Az ő kézirata alapján készítette el Somogyi Gedeon a Mondolat végleges szövegét. írod.: Váczy János: A „Mondolat" keletkezéséről (Irodalomtörténeti Közlemények, 1891); Szegedi Gusztávné: Csokonai orvosa (Alföld, 1956). g Szentiványi Márton; Szentiváni; Szent-Iványi (Liptószentiván, 1663. okt. 20. — Nagyszombat, 1705. márc. 5.): egyházi író. Tanulmányait Nagyszombatban és Bécsben végezte. 1667-től Nagyszombatban, Grazban, Münchenben és Bécsben tanított, 1688-tól haláláig Nagyszombatban élt. 1675-től a nagyszombati Calendarium Tyrnavienset szerkesztette. Curiosiora et selectiora ... (Nagyszombat, 1689—1702) c. művében kora tudományos ismereteit foglalta össze. Írod.: Serfőző József: Jezsuita Történeti Évkönyv (1941). g Szentmiklósy Alajos (?, 1749 - ?, 1799. nov. 19.): író. Benedek-rendi pap tanár volt. Komáromban működött mint gimnáziumi tanár és igazgató. - F. m.: A jó nevelésnek tüköré, melyet egy jószívű királynak példáján a nagyra született magyar nemzetnek egy kevés rajzolással készített... (regényátdolgozás isme-