Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

119 Szemere Bertalan Szegedi János (Acsád, 1699. ápr. 4. — Nagyszombat, 1760. dec. 5.): egyházi író, jogi szakíró. Bölcsészeti és hittudományi doktorátust szerzett Nagyszombatban, ahol 1731—34-ben bölcseletet, 1736-38-ban pedig egyházjogot tanított. 1751-től ismét Nagyszombatban tanár, ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal haláláig működik. — F. m. : Tripartitum Juria Ungarici Tyrocinium... (I—

III., Nagyszombat, 1743) ; Rubricae sive synopses titulorum,.. universi juris Ungarici... (I—

III., Nagyszombat, 1734); Manuale jurisperitorum Ungariae ... (Győr, 1749, Kolozsvár, 1763). írod.: Degré Alajos: Jogi professzorok emlékezete (1936). g Székely István (Olaszka, 1863. máj. 24. — Bp., 1925): pedagógiai író, kritikus, műfordító. Gimnáziumi tanulmányait Besztercebányán fejezte be 1881-ben. Tanári képesítést a bp.-i egyetemen szerzett, ahol később tanárként működött. Számos pedagógiai cikke és kritikája jelent meg különböző lapokban. írt tankönyveket is. Értékesebb műfordításai: Suetonius: Császárok életrajzai (1896); Cornelius Nepos: Híres férfiakról (1901); Gobineau: Renaissance (1904). g Szekér Joákim Alajos (Komárom, 1752. júl. 5. — Kolozsvár, 1810. szept. 26.) : író, történetíró. Ferences szerzetes volt. Nagyszombatban és Budán tanult, majd Nagyszombatban, Pesten, Nyitrán és Szombathelyen tanított. — F. m. : Magyarok eredete ... (I—II. kötet, Pozsony— Komárom, 1791); Marengói Tsata és azt megelőző környülállások (1807); Magyar Robinson ... (kalandregény, 1808—1809). írod.: Turóczi-Trostler József: Magyar Robinsonok (1924); Wéber Antal: A magyar regény kezdetei (1959). g Szelényi Ödön (Késmárk, 1877. júl. 22. — Bp., 1931. szept. 18.): irodalomtörténész, pedagógiai író. Tanári képesítést szerzett Késmárkon. 1899-től Lőcsén és Késmárkon tanít, majd a pozsonyi ev. teológiai akadémián a filozófia tanára. — F. m. : Bevezetés Goethe Faustjába (Késmárk, 1905); írói arcképek (Mezőtúr, 1909) ; Jelenkori vallásos áramlatok a modern irodalomban (1910); Tessedik Sámuel (1916); Zola mint vallásbölcsész (1925). g Szelepcsényi György; Pohronczi Szelepcsényi (Nagyszombat, 1595 körül — Litovica, Morvaország, 1685. jan. 14.) : költő, egyházi író. Nagyszombati iskolái után Rómában fejezte be teológiai tanulmányait. 1643-ban csanádi, 1644-ben rövid ideig bozóki apát, majd veszprémi, 1648ban nyitrai püspök lett, később esztergomi érsek, majd királyi helytartó. Az ellenreformáció híve. Ennek érdekében több kollégiumot és papneveldét alapított. Szakolcán és Zsolnán jezsuita kollégiumot hozott létre, Pozsonyban az irgalmasokat, Szentgyörgyön a piaristákat, Budán a karmelitákat telepítette le. Latin nyelvű vitairatokat írt. írod.: Meszlényi Antal: Sz. prímás és ÉszakMagyarország rekatolizálása 1671—75 (1935). g Szémán István; Szántay-Szémán (Abaújszántó, 1880. júl. 5. - Miskolc, 1960. dec. 21.): író, egyházi író, irodalomtörténész. Eperjesen és Budapesten végezte középiskoláit és szerzett tanítói oklevelet, majd Eperjesen jogot, Kolozsvárt teológiát tanult. 1906-tól Eperjesen tanár, később egyházmegyei tanfelügyelő. Szerkesztette a Felsőmagyarország, az Eperjes, az Egyház és Iskola c. lapokat. — F. m. : Az élet útja (regény, 1909); Tíz év (elbeszélések, Ungvár, 1912); Van... (regény, Eperjes, 1913); A rutén kérdéshez (tanulmány, 1914); Turgenyev költeményei prózában (tanulmány, 1924); Vergődő lelkek (regény, Miskolc, 1928) ; Idegen tájról (ford, oroszból, Győr, 1909) ; Az újabb orosz irodalom (1926). g Szemere Bertalan (Vatta, 1812. aug. 27. — Pest, 1869. jan. 18.): politikus, író. Késmárkon is tanult. 1832-től 1834-ig Pozsonyban működött mint ügyvéd. 1848-ban belügyminiszter, az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja, Felső-M. teljhatalmú biztosa. A detronizáció után miniszterelnök és belügyminiszter. 1849. júl. 28-án benyújtotta a világtörténelem első nemzetiségi törvényjavaslatát a Szegeden ülésező országgyűlésnek. — F. m.: Naplóm (Pest, 1869) ; összegyűjtött munkái (I—VI., Pest, 1869—1870); Sz. B. miniszterelnök emlékiratai az 1848—49-i magyar kormányzat nemzetiségi politikájáról (1941); Sz. B. miniszterelnök iratai (1941). írod.: Kiss Ernő: Sz. B. (Kolozsvár, 1912); Reigler Imre: Sz. B. (1936); Both Ödön: Sz. B. nemzetiségi politikája 1848 nyarán (Szeged, 1958). g