Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

92 Pázmány Péter Pázmány Péter síremléke a pozsonyi Szent Márton-székesegyházban, melyet Pázmány életrajzírója, Fraknói Vilmos állíttatott egyéniségeként nagy térítőmunkát folytatott, vitairatokat, hitbuzgalmi műveket és prédikációkat írt. 1608-ban a pozsonyi országgyűlésen II. Ferdinánd magyar királlyá választása érdekében nagyszabású memorandummal lépett fel. 1616-ban előbb turóci préposttá, majd esztergomi érsekké s prímássá, 1629-ben pedig bíborossá nevezték ki. Magas egyházi méltóságában a legjelentősebb tettét a nagyszombati egyetem megalapításával hajtotta végre. (Előzően Pozsonyban jezsuita középiskolát, Nagyszombatban és Bécsben pedig papneveldét létesített.) A 100 000 forinttal 1635-ben megalapított egyetem közel másfél í A nyitrabajnai püspöki lak, Pázmány Péter gyakori tartózkodási helye századig működött Nagyszombatban, míg aztán 1777-ben Budára helyezték. P. az intézmény fejlődését csak rövid ideig kísérhette figyelemmel. 1635-ben már betegeskedett, s két év múlva Pozsonyban meghalt. Holttestét a koronázó templomban temették el. A kriptája ma már — a templom átépítései következtében — hozzáférhetetlen, de a szentély belső északi falába illesztve látható a szobra, melyet Fraknói Vilmos megbízásából 1914-ben Rigele Alajos pozsonyi szobrász készített. P. nagyarányú magyar nyelvű irodalmi tevékenysége szoros kapcsolatban volt politikai és egyházi-vallási törekvéseivel. Nagyszámú vitairatából a leg» *va «umrft Nagyszombat a 17. században