Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

83 Mikszáth Kálmán dik: „Abban az időben nyalka huszárezred feküdt Trencsénben. Jó dolga volt a szép szőke trencséni szlecsinkáknak és nyevesztáknak." A Két választás Magyarországon hőse, Katánghy Menyhért, a Gavallérok alakjaihoz hasonlóan, sárosi dzsentriszármazék; Kassán jár középiskolába, és orvosi praxisát is ott kezdi meg. A Beszterce ostroma és a Kísértet Lublón helyszínét már a cím jelzi. Ehhez hasonlóan, teljesen vagy nagyrészt a mai Szlovákia földrajzi környezete alkotja a helyszínt A fekete városban, A jó palócokban, a Tót atyafiakban, a Szent Péter esernyőjében, Az eladó birtokban, A lohinai fűben, a Nemzetes uraimékban, A vén gazemberben, a Prakovszky, a siket kovácsban, a Kozsibrovszky üzletet kötben, az Aranyos csikó, Magyarország lovagvárai, Huszár a teknőben, Csász. kir. bor c. elbeszélésekben stb. A gyakori szlovák couleur locale-ra a Szent Péter esernyője a legjobb példa; ennek olyan szlovák táj- és embertelítettsége van, hogy a horvát fordításban (Kišobrán Sv. Petra, Zágráb, 1914) méltán használhatták ezt az alcímet: román iz slovačkogo svijeta (regény á szlovák világból). M. a szlovák néppel, nyelvvel és népköltészettel már gyermekkorában, szlovák lakosságú szülőfalujában ismerkedni kezdett. Ezek az ismeretek aztán nemcsak Selmecen, hanem Balassagyarmaton is bővültek, ahol joggyakorlata folyamán szlovák vagy szlovák származású tisztviselőkkel és nemesekkel is ismeretséget kötött, és egyszerű népi szlovák ügyfelekkel is érintkezett. Ilyen előzmények után természetesnek vehető az a módszere, hogy a szövegében igen gyakran szlovák szavakat, mondatokat, verseket és verstöredékeket használ, a szlovák népköltészetből sokat idéz. A Beszterce ostroma egyik helyén pl. az ősi szlovák mondavilágra utal: „... gyönyörű, vadregényes út Sztrecsnó és Óvár között. Szeszélyes alakzatú sziklák nagy üregekkel (ezek egyikében lakott a hatalmas Nohták madár, aki Szvatopluk kisebb lányát elragadta, feleségül vette, gyermeket nemzett vele)." A Különös házasságban többek között ezt a népdaltöredéket idézi: „Jászom pan, velkí pan, Toto je mo j tulipán." Népi motívumokkal átszőtt szlovák tájbemutatásai közül a Lapaj, a híres dudás c. novella egyik Mikszáth Kálmán húgainak sírja a szklabonyai temetőben helye idézhető: „Az öreg Fátra mogorván néz le fényes szemeivel : a csillogó pásztortüzekkel az éjbe, a felhők feketén ereszkednek alá, mintha láthatatlan köpenyt akarnának a tolvajok nyakába lebocsátani, míg a költői Garam habjai alant a völgyben gyorsan locsogják: Lapaj nem lát ilyenkor. Csöpp, csöpp, csöpp! Lophattok most." Számtalan szlovák népi alakja közül, Lapaj és a Talári herceggel szembeszálló Olej bacsa mellett, a Különös házasság falusi ezermestere, Vidonka Józsi emelkedik ki. Nemesi és polgári alakjai közt vannak a nemzetükhöz Öntudatosan ragaszkodók (a Holt kortes hőse: Wrbovszky Szaniszló) és elmagyarosodottak is (a Beszterce ostromának Klivényi írnoka). M. szlovák recepciója eléggé késedelmes volt. „A realizmusa és szarkazmusa miatt keresett szerző-