Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)
Előszó
7 Előszó Eloszo Kiadványunk, amelyet a bratislavai Komenský Egyetem Bölcsészkarának magyar tanszékén alakult munkaközösség kezdeményezésére adunk ki, az ismeretterjesztést, a népművelést, konkrétan az „irodalmi honismeretet" kívánja szolgálni. Világos, tömör tájékoztatást, útbaigazítást nyújt ez a könyv azoknak az irodalomkedvelőknek, akik tudni szeretnék, mely írók élete és munkássága, milyen magyar irodalomtörténeti emlékek fűződnek egy-egy szlovákiai (ritkábban csehországi) faluhoz, kis- és nagyvároshoz. Az anyaggyűjtés időbeli felső határa — 1918—19, a szlovákiai nemzetiségi magyar irodalom kezdete — magyar irodalomtörténeti korszakhatár is. Alkalmazásában tehát a hatkötetes akadémiai irodalomtörténeti kézikönyvet követtük. Azokat a szerzőket, akiknek életműve már a következő korszakba sorolható, a szlovákiai magyar irodalmi lexikon már készülő kötetében mutatjuk majd be. Az időbeliségnek ez a szempontja a látszólagos egyszerűség, egyértelműség ellenére is gyakran okozott problémákat. Van olyan író (pl. Kassák Lajos, Móricz Zsigmond), akit 1918 —19 előtt is, de a csehszlovákiai magyar nemzetiségi irodalom létrejötte után is fűztek vonatkozások tájainkhoz. Ilyen esetekben az említett írók mindkét lexikonunkban helyet kapnak; itt természetesen csak az 1918—19 előtti vonatkozásoknak adtunk helyet. Az olyan alkotókról, akik tájainkon az említett korszakhatár előtt születtek ugyan, de életművüket 1918 után, szülőföldjükről eltávozva alkották meg, szintén a másik lexikonunkban szólunk. A legfontosabb szerkesztői elv — e célból következően — a területi volt. Az anyag feldolgozására legalkalmasabbnak látszó betűrendes lexikonforma azonban ezt nem tükrözi kellőképpen. Ezért nélkülözhetetlen része a kötetnek a végén található helységnévmutató, amely lehetővé teszi, hogy az olvasó irodalomtörténeti útikalauzként, helységnevek szerint tájékozódva forgassa, használja ezt a segédkönyvet. A helységneveket a szócikkekben, a helymegtakarítás, tömörség igényét szem előtt tartva, magyarul írtuk. A kurzívval szedett helységnevek olyan községeket, városokat jelölnek, melyek a mai Szlovákiához tartoznak. Mai szlovák elnevezésüket a lexikon végén álló magyar—szlovák helységnévtárban adjuk meg. A besoroláshoz szükséges volt, hogy az illető írót élete: születése vagy elhalálozása és munkásságának számottevő része, illetőleg mindennek tárgyi emlékei (szülőház, lakóhely, síremlék, szobor, emléktábla, publikált művek) fűzzék a mai Szlovákia területéhez. A tárgyi emlékeket — főként a jelesebb íróknál — igyekeztünk mindig megemlíteni, hogy a kötet irodalmi útikalauz jellege kidomborodjék. A területi szempont határozta meg a szócikkek felépítését, ami szerkezeti eltérést okozott azoknak a kézikönyveknek a cikkeihez képest, amelyekre szerzőink elsősorban támaszkodtak (Magyar Irodalmi Lexikon, Magyar Életrajzi Lexikon, Szinynyei: Magyar írók Élete és Munkái). A cikkekben az írói tevékenység fajtájának, esetleg az életmű jelentőségének rövid megjelölésén túl mellőztük az írók életművének jellemzését és értékelését — ez különben más lexikonokban megtalálható —, s ehelyett konkrétumokra: a területünket érintő életrajzi adatokra, a tárgyi és egyéb emlékek (pl. emléknapok) felsorolására szorítkoztunk az író jelentőségéhez, kapcsolatainak gazdagságához mért terjedelemben. A kitűzött célból követke-