Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

Madách Imre 'v. . A Madách-kúria Alsósztregován irodalmi életbe is. 1859-ben megírta a Bachrendszert gúnyoló szatíráját, a Civilizátort, 1861-ben Mózes c. drámáját. Az ember tragédiáját a kéziraton található bejegyzés szerint 1859. febr. 14-én kezdte írni, és 1860. márc. 26-án fejezte be (1861-ben jelent meg először). M.-ot az országos siker után a Kisfaludy Társaság tagjává, országgyűlési képviselővé, majd az MTA tagjává választották. 1852 aug.-ában vendégül látta a sztregovai kastélyban nagy költőtársát, Arany Jánost, akit Szliácsra is elkísért. Ezután már nem élt sokáig. Beteg szíve negyvenkét éves korában sírba döntötte. Hamvai 1934-ig a sztregovai kat. temetőben egy egyszerű, vályogból épült kriptában pihentek. Azóta monumentális emlékmű (Rigele Alajos alkotása 1934-ből) Az egykori Vízikaszárnya, melynek falai közt a szabadságharc bukása után Madách Imre raboskodott 78 mutatja sírhelyét. A Tragédiát Paulay Ede mutatta be először a budapesti Nemzeti Színházban (1883). Ez alapozta meg a Tragédia színpadi sikereit. M. műve hazánkban is jól ismert. Bemutatta valamennyi rangosabb színház. Legnagyobb sikere a prágai ősbemutatónak volt. Itt először 1892-ben Jaroslav Vrchlický fordításában került színre. Később, 1904-ben és 1909-ben ismét felújították a prágai Nemzeti Színházban, 1905-ben előadta a brünni és pilzeni színház is. A Tragédiát Jaroslav Vrchlickýn kívül (aki a Paulay-féle színpadi adaptálás német változatából ismerkedett meg M. művével), František Brábek (1893, II. kiad. 1904), valamint Kamil Bednář és Ladislav Hradský (1960) ültette át cseh nyelvre. Szlovákiában is többször játszották. Először 1926Múzeumbelső az alsósztregovai Madáchházban