Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

Kassai Magyar Társaság 62 A regény egy lapja prózai elbeszélő műveire. Legjelentősebb tanulmánya, A nemzet csinosodása, a magyar felvilágosodás! mozgalom úttörő kulturális és irodalmi törekvéseinek: Bessenyei és mások célkitűzéseinek szintézisét adja. Fő szépprózai műve, a Fanni hagyományai c. levélregény, a magyar szentimentalizmus legkiemelkedőbb alkotása. K. emlékét Losoncon szeretettel ápolják. Itt több emléke van: síremléke a ref. temetőben, 1895-ben felállított szobra a ref. templom mellett, magyar és szlovák nyelvű emléktáblája a szülőház helyén (Dr. Herz Sándor u. 4.). A kétnyelvű emléktáblát 1969ben állították. Kármán Napokat a helyi K. J. Kör 1969 óta rendez. írod.: Toldy Ferenc: K. J. írásai és a Fanni hagyományai (Pest, 1843); Gálos Rezső: K. J. (1954); Némedi Lajos: K. J. (Bevezetés a Magyar Klasszikusok K. J.-kötetéhez, 1955); Turczel Lajos: Az igényesség és korszerűség példája (Porték és fejlődésképek. Bratislava, 1977). tu Kassai Magyar Társaság (1787—1792): a magyar felvilágosodás egyik jelentős irodalmi csoportosulása. Kazinczy Ferenc, Batsányi János és Baróti Szabó Dávid alapította azzal a céllal, hogy regionális irodalmi központot hozzanak létre, folyóirat segítségével irányítsák az írókat, és egységesítsék az irodalmi nyelvet. 1788-ban kiadták a Magyar Museumot, az első igazi magyar folyóiratot, de Kazinczy nem értett egyet Batsányi szerkesztői elveivel, a második szám után kilépett a Társaságból, s önálló folyóiratot indított Orpheus címmel. A Társaság és a folyóirat Batsányi kényszerű távozásával szűnt meg. Tagjai közé számították még a következő írókat: Földi János, Ráday Gedeon, Verseghy Ferenc, Virág Benedek, Szentjóbi Szabó László, Ányos Pál, Horváth Ádám, Barczafalvi Szabó Dávid, Barcsay Ábrahám, Gvadányi József stb. írod.: Hofbauer László: Vidéki irodalmi társaságaink ... (1930). cs Kassák Lajos (Érsekújvár, 1887. márc. 21. — Bp., 1967. aug. 20.): költő, író, festőművész, a magyar avantgardizmus vezető képviselője. Érsekújváron járt iskolába, s itt volt lakatosinas. Érsekújvári ifjúkori élményeiről részletesebben szól A ló meghal, a madarak kirepülnek c. hosszabb versében és az Egy ember élete c. önéletrajzi regényében. 1926 után több ízben körutat tett Szlovákiában. írod.: Bori Imre—Korner Éva: K. irodalma és festészete (Újvidék, 1964); Rónay György: K. L. (1971); Németh István: A regény befejezése (Irodalmi Szemle, 1974/10-1975/1). cs Katona István (Bolyk, 1732. dec. 13. — Kalocsa, 1811. aug. 17.): történetíró. Trencsénben lépett be a jezsuita rendbe, Kassán bölcseletet, Nagyszombatban teológiát tanult. 1770-től tanított történelmet és szónoklattant a nagy-