Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

61 Kármán József ged, 1934); Bodnár György: K. M. és a lélektani regény (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962); Turczel Lajos: Az első nagy magyar írónő (Nő, Bratislava, 1978. XI. 24.). tu Káldi György (Nagyszombat, 1573. febr. 4. — Pozsony, 1634. okt. 30.): egyházi író, bibliafordító. 1598-ban belépett a jezsuita rendbe. 1616-tól a nagyszombati kollégium rektora, 1629 után Pozsony rendházfőnöke. — F. m. : Szent Biblia (ford., Bécs, 1626); Halotti beszédek (uo., 1629); Az vasárnapokra való Prédikációk ... (Pozsony, 1631) ; Istennek szent akarattya (prédikációk, Nagyszombat, 1682). cs Kármán József (Losonc, 1769. márc. 14. — uo., 1795. jún. 3.) : író, lapszerkesztő, irodalomszervező, a felvilágosodás magyar irodalmának kiemelkedő alakja. Családja már a 17. sz.-ban Losoncon élt. Nagyapja, K. András igazgató tanára volt az 1686 óta létező helyi gimnáziumnak, apja, id. K. József, réf. lelkész, majd püspök volt. K. a losonci gimnázium elvégzése után először a pesti, majd a bécsi egyetemen tanult. Leveleiből tudjuk, hogy az ügyvédi vizsgákra Pozsonyba járt. 1791-ben ügyvédKarmán József sírja a losonci temetőben A Fanni hagyományainak illusztrációja ként Pesten telepedett meg, és tevékenyen részt vett az irodalmi életben. 1794-ben két barátjával, Pajor Gáspár orvostanhallgatóval és Schedius Lajossal, a budai egyetem esztétikatanárával együttműködve megindította az Uránia c. negyedévi folyóiratot, melynek három száma jelent meg. A fiatal író 1795 ápr.ában hazatért Losoncra, ahol két hónap múlva, eddig nem tisztázott körülmények között, meghalt. Pestről való hirtelen eltávozását öszszefüggésbe hozták a jakobinus mozgalom tagjainak perével, de arról nincsenek hiteles adatok, hogy a mozgalommal kapcsolatban volt-e. K. életműve, melyet az Uránia három száma őrzött meg, két egyenlő értékű részre osztható: a kultúrpolitikai és irodalomszervezői munkásságát felölelő tanulmányaira és