Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

Irányi Dániel 54 író, régész. Gimnáziumi tanulmányait Selmecbányán és Korponán végezte, majd teológiát tanult Pozsonyban és Bécsben, nagyváradi püspök volt. — F. m.: Magyar mythologia (Pest, 1854); A középkori művészet története Magyarországon (uo., 1863); A középkori szobrászat emlékei Magyarországon (uo., 1863); Besztercebánya város műveltségtörténeti vázlata (1874). A Magyar Népköltési Gyűjtemény XIII. kötetében jelent meg folklórgyűjteménye (1913). írod.: Pór Antal: I. A. (Pozsony, 1866). cs Irányi Dániel (Topore, 1822. febr. 24. _ Nyíregyháza, 1892. nov. 2.): író, publicista. Eperjesen, Késmárkon és Rozsnyón tanult, majd Eperjesen volt joggyakornok. A szabadságharc alatt országgyűlési képviselő és Sáros megye kormánybiztosa volt. — F. m. : Histoire politique de la Révolution ď Hongrie (Párizs, 1860) ; Megjegyzések Kemény Zsigmond emlékirataira (1883); Megjegyzések Madarász József emlékirataira (1884). cs Ivánka Imre (Felsőszemeréd, 1818. dec. 9. — Besnyő, 1896. júl. 27.): történész, emlékiratíró. Sopronban, majd a tulnai katonai akadémián tanult, s katonatiszt lett. 1848-ban honvéd százados és Batthyány Lajos miniszterelnök nemzetőrségi titkára volt. Később ezredesként és a fősereg jobbszárnyának parancsnokaként harcolt a császáriak ellen. 1861-től országgyűlési képviselő s a mo.-i szabadkőművesek nagymestere is volt. — F. m. : A magyar hadsereg mint szervezendőnek elképzelve (1861) ; Négyhavi szolgálatom a magyar hadseregben 1848 június végétől október végéig (1881); A népfelkelésről (1884). cs