Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

Dugonics András 36 Dugonics András (Szeged, 1740. okt. 17. — uo., 1818. júl 25.): író. Nyitrán szentelték pappá, s 1770-től ott tanított a papneveldében. 1773tól a nagyszombati, majd budai egyetem tanára volt. írod.: Prónay Antal: D. A. életrajza (Szeged, 1903); Wéber Antal: A magyar regény kezdetei (1959). cs Duka Tivadar (Dukafalva, 1825. jún. 22. — Bournemouth, Anglia, 1908. máj. 5.) : író. Előbb ügyvéd volt, a szabadságharcban Görgey segédtisztjeként harcolt. A forradalom bukása után Londonba emigrált, s a kelet-indiai angol hadsereg katonaorvosa lett. Kelet-Indiában Körösi Csorna Sándor emlékét kutatta, s könyvet is írt róla angolul (magyarul: 1885). — F. m.: Első benyomások Keletindiában (1888) ; Európai háztartás Keletindiában (1889) ; Kossuth és Görgey (Hertford, 1898). cs Dulházy Mihály (Kassa, 1786. febr. 2. — uo., 1856): műfordító. Kassai főbíró és a Felsőmagyarországi Minerva szerkesztője volt. A lapba számos tanulmányt írt. — F. m. : Életpéldázó regék és lélekesmertető ábrázolatok (ford., Kassa, 1821). cs Dux Adolf (Pozsony, 1822. okt. 25. — Bp., 1881. nov. 20.) : író, műfordító. Számos német és magyar lapnak volt munkatársa, Petőfi verseit ő fordította először németre (Ausgewählte Dichtungen von Petőfi, Bécs, 1847). A Kisfaludy Társaságban díjat nyert A bohózat elmélete c. értekezésével (1870). — F. m. : A Magyar Nemzeti Muzeum (Pest, 1857); Vallás és tudomány (1876). cs