Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

13 Balassi Bálint B Babai Ferenc (Pécs, 1742 - uo., 1778): költő. Mint jezsuita hosszú ideig volt a nagyszombati hittani könyvtár igazgatója. Katona István ösztönzésére történeti tárgyú latin költeményeket írt. — F. m. : Ungariae reges ... (Nagyszombat, 1773) ; Ungariae palatini ... (uo., 1775) ; Archiepiscopi Strigonienses... (uo., 1776) ; Epigrammatum miscellaneorum (uo., 1777). (Az első könyv a magyar királyok, a második a nádorok, a harmadik az esztergomi érsekek életének a megverselése.) cs Bacsó Béla (Kassa, 1891. jan. 6. — Dunakeszi, 1920. febr. 17.) : hírlapíró, elbeszélő. Újságírói pályáját a Kassai Munkásnál kezdte, s a Felsőmagyarországban és a Népszavában is jelentek meg írásai. Egyike volt a magyar szocialista mozgalom vezetőinek, fehérgárdista terroristák gyilkolták meg. — F. m.: A Stefcsik-ház (regény, 1918); Novellák (1925). cs Bálás Frigyes; Balázs (Rimaszombat, 1834. márc. 6. — Elemér, 1879. júl. 18.): író, költő. Előbb Pest, majd Torontál megye szolgabírája volt. írt színműveket és vígjátékokat is. — F. m. : Utóhangok (versek, Rimaszombat, 1859); Gömöri titkok (uo., 1860). cs Balásfi Tamás (Kolozsvár, 1580. dec. 3. — Pozsony, 1625. márc. 10.) : egyházi író. A Pázmány Péter mellett fellépő nem jezsuita írók legjelentősebb képviselője, pécsi püspök. Előbb győri őrkanonok, 1618-tól 1621-ig pozsonyi prépost. Vitairatai közül legnevezetesebb a dunántúli ev.-ok ellen írt Csepregi iskola (Pozsony, 1616). — F. m. : Epinicia Benedicto Nagi (Pozsony, 1616); Christiana responsio ad libellum Calvinisticum Alberti Molnár (Bécs, 1621) ; Magyarország mostani állapotjárói (Bécs, 1621). cs Balassa Bálint, gróf (Kékkő, 1626-1684): költő. A reneszánsz költő kapzsi nagybátyjának, Andrásnak a leszármazottja. Kalandos élete sokban hasonlít klasszikus költőelődjééhez, s ő is főként szerelmes verseket írt. Harcolt a török ellen, s Hont megye főispánjává nevezték ki. Még életében megjelent munkája: Oratio pro S. Ladislao rege Hungáriáé (1665). írod.: Harsányi István: Adalékok a B.-irodalomhoz (Irodalomtörténeti Közlemények, 1924). cs Balassi Bálint (Zólyom, 1554. okt. 20. — Esztergom, 1594. máj. 30.): költő, a magyar világi líra megteremtője. Apja, B. János, az egyik legtekintélyesebb mo.-i főúr, az észak-magyarországi bányavárosok kapitánya volt. A zólyomi várban Balassi csak gyermekkorát töltötte, ifjúsága s élete jó része Liptóújvárhoz kapcsolódik. Családi váraik közé tartozott Divény, Kékkő, és Végles is. A költő apja nemcsak vitéz kapitány volt, hanem egyúttal irodalom-