Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

105 Rákóczi Ferenc, II. Rákóczi Ferenc mellszobra Borsiban (Mayer Ede műve) zsolnai felszentelésekor Daniel Krman, R. lelkes ev. tábori papja és diplomatája szlovák nyelvű beszédet mondott. Bercsényi, aki szlovák nyelvű pátenseket (kiáltványokat) is kiadott, a R.-hoz írt leveleiben a szlovák felkelőkről többször is nagy elismeréssel Rákóczi szülőháza Borsiban nyilatkozott. 1704—1708-ban a számukat hétnyolc ezerre becsülte. A szabadságharc folyamán készített kiáltványokat négy nyelven (latinul, magyarul, szlovákul és németül) terjesztették, s R. a cseh nemzethez, Bercsényi pedig a morva lakossághoz cseh nyelvű kiáltványt intézett. A felekezetiességtől mentes Alázatos imádságot, melyet a fejedelem a kuruc katonák számára írt, a szlovák vitézeknek bibliai cseh nyelven adták ki Lőcsén. A szabadságharc hadiiparának gócai a mai Szlovákia területén voltak, ahol a vasbányászat régóta virágzott, és több helyen (Nyustya, Tiszolc stb.) vaskohók működtek. Az első fegyverkovácsműhelyek, még 1704 tavaszán, Csetneken és Mecenzéfen létesültek. Ágyút, puskaport és bombát Besztercebányán és Kassán, szuronyokat Bajmócon, lövedékeket pedig Gölnicbányán, Dobsinán és Tiszolcon készítettek. A csapatoknál tábori felcserek működtek, s a lábadozó sebesültek számára Rimaszombatban és a hévizéről már akkor híres Stubnyán curatoriumokat (gondozóhelyeket) állítottak fel. A szabadságharc, a korábbi kuruc harcokhoz hasonlóan, megihlette a szlovák költészetet is. Szlovák nyelvű kuruc költemények a szabadságharc idején s utána is szép számban születtek, s a 19. és 20. sz. fordulóján fellépett az álkuruc verseket író Thaly Kálmán szlovák társa is, Matunák Mihály. Rákóczi-emlékművek Borsiban és Kassán találhatók. Borsiban a fennmaradt szülőházon emléktábla van, előtte pedig R. szobra áll, melyet 1907-ben Mayer Ede készített. R. hamvait 1906 októberében hozták haza Törökországból, és a kassai dómban temették el (édesanyja, fia és néhány rodostói társa hamvaival együtt). 1914—16-ban Dudits Andor festőművész a dóm északi főfalára hatalmas, 12 méteres freskót festett, mely R. életének főbb mozzanatait ábrázolja. Az északi külső falon 1938. július 24-én helyeztek el egy latin felírású bronz domborművet, Löffler Béla alkotását. A csehországi Jindřichův Hradec múzeumában Rákóczi-szoba van berendezve. írod.: Márki Sándor: II. R. F. (1907-1910); Szekfű Gyula: A száműzött R. (1913); Köpeczi Béla — R. Várkonyi Ágnes: II. R. F. (1955); Anna Gasparíková: Povstanie Rákócziho a Slovania (Zborník filozofickej fakulty UK.