Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona (Bratislava. Madách, 1981)

Előszó

99 Pray-kódex Pozsonyi kódex (1520): premontrei eredetű, magyar nyelvű kódex, zsolozsmákat és mise­szövegeket tartalmaz, 34 levélből áll. Szövegei nagy része azonos a Gyöngyösi-kódexszel és a Thewrewk-kódexszel. Három másolója közül kettő ismeretlen, egy pedig Mihály deáknak nevezi magát. írod.: Tímár Kálmán: Premontrei kódexek (Kalocsa, 1924). tu Pray György (Érsekújvár, 1723. szept. 11. — Pest, 1801. szept. 23.): történész, a magyar kritikai történetírás megalapozója. Tanulmá­nyait Pozsonyban, Bécsben és Nagyszombatban végezte, utána egy ideig jezsuita iskolákban ta­nított, majd teljesen a történetírásnak szen­telte életét. Ö adta ki először a később róla elnevezett kódexben felfedezett Halotti Beszéd egy részletét. — F. m. : Annales veteres Hun­norum, Avarum et Hungarorum... (Bécs, 1761) ; Annales regum Hungáriáé I—V. (uo., 1763-1770). írod.: Lischerong Gáspár: P. Gy. élete és mun­kái (1937). tu Pray-kódex (12. sz. vége): latin nyelvű kódex, mely 1192—1195 között valószínűleg a boldvai bencés monostorban keletkezett. Benne talál­ható (a 154. lapon) a legrégibb ismert össze­függő magyar nyelvemlék, a Halotti Beszéd és Pray György Annaleseinek 1764. évi kia­dása Pósa Lajos (Radnót, 1850. ápr. 9. — Bp., 1914. júl. 9.) : költő, újságíró. Parasztcsaládból szár­mazott. Középiskolái egy részét Rimaszombat­ban végezte. 1889-től haláláig szerkesztette Az Én Újságom című népszerű gyermeklapot. A gyermekek számára írt verseivel a magyar gyermekirodalom fejlődésében számottevő szerepet játszott. Szülőfalujában mellszobra áll. írod.: Gyöngyössy László: P. L. életrajza (1920); Lőrinczy György: A P.-asztal (1922). tu Potemkin Ödön: lásd: Egervári A deáki templom, ahol a Halotti Beszédet őrizték

Next

/
Oldalképek
Tartalom