Magyar a magyarért. Beszámoló (Budapest, Magyar a Magyarért Munkabizottsága, 1939)
V. A második munkaszak - 1. A hatósági segélygondozó munka beállítása
55 10. Tejakciók beállítása. 11. Napközi otthonok és óvódák létesítése. 12. Üdülésre szoruló gyermekek kiválasztása. A polgári közigazgatás megindultával a belügyi kormányzat az anyaország nagyobb városaiból 10 szociális szervezőt küldött ki Komáromba, Érsekújvárra, Lévára, Losoncra, Rimaszombatba, Rozsnyóra, Kassára, Ungvárra, Munkácsra és Beregszászba. Ezek a szociális szervezők előbb a felsorolt városokban, majd pedig a visszacsatolt terület minden járásában megszervezték munkatársainkkal szoros együttműködésben az ínségmunkát. A segélyezésben Mozgalmunk az anyaországban rendszeresített módszer szerint járt el. Nevezetesen munkaképesek csak munka ellenében részesültek segélyben, a munkaképtelenek segélyezését pedig a városokban a Magyar Norma elvei szerint társadalmi alapokra helyeztük és a mindenütt megszervezett társadalmi munkaközösségeket a segélyezés szolgálatába állítottuk. A munkaközösségek mindenkor a helyi viszonyok szerint részben élelmezés, ruha, részben egyéb segélyek folyósításával, étkezési akciókkal és lakás juttatásával segítették szegényeiket. Az igazságos és célszerű segélyezés első feltétele a szegénykataszter egységes szempontok szerinti összeállítása. Ehhez a megbízottak szakszerű irányítása mellett szakképzett segéderőkre is szükség volt. Ezért munkatársaink már az első munkaszak idején erre a célra szellemi szükségmunkásokat képeztek ki. A szegénykataszter elkészítésénél szükséges felvételező munka során 10 városban 58.201 körzettanulmányt kellett végezni. Ebben a nagy munkában 125 kiképzett szellemi szükségmunkás vett részt. Részben a szellemi szükségmunkások képzésének, részben pedig a hatósági és társadalmi szociális munka összehangolásának érdekében a városokban szociális előadássorozatoltat rendeztünk, melyeken a beérkezett jelentések szerint mindenkor igen nagyszámú közönség jelent meg. Az előadásokat részben maguk a szociális megbízottak, részben helyi, vagy budapesti szakelőadók tartották. Az előadások a következő tárgykörökben mozogtak:
