Magyar a magyarért. Beszámoló (Budapest, Magyar a Magyarért Munkabizottsága, 1939)
IV. Az első munkaszak
tak elégtételt szerezni húsz éves mellőzöttségükért és testi és lelki szenvedéseikért. Aki a húsz év alatt magyar érzelmének megvallásában nem volt elég határozott és demonstratív a cseh uralom alatt, azzal szemben bizalmatlanok voltak. A felszabadulás természetszerűleg feszült idegállapotba helyezte még a nyugodtabb természetűeket is, aminek megnyilvánulásai erősen érezhetőek voltak, főleg az első hetek alatt. Mindenki nyugtalan volt, mindenki egyszerre akart erkölcsi és anyagi elégtételhez, kárpótláshoz, jóvátételhez jutni. A katonai közigazgatásnak nem volt feladata és ezernyi tennivalója közben ideje sem lehetett rá, hogy a lelkek egyensúlyát helyreállítsa. Gondoskodnia kellett a közbiztonság berendezéséről és fenntartásáról. Üjra meg kellett indítania a teljesen megszakadt életmenetet. A megbénult közigazgatási gépezetnek normális működését az elvágott telefon- és távíróhuzalok helyreállításával azonnal lehetővé kellett tenni. Ezenkívül meg kellett kezdeni a közbiztonsági szempontból annyira szükséges igazoltatásokat. És végül a mindennapi élet és a közigazgatás ezer útvesztőjében rendet kellett teremteni, hogy a polgári közigazgatás rövidesen a katonai igazgatás helyére léphessen és így a visszacsatolt területek szellemileg és fizikailag bekapcsolódhassanak a Csonkaország életetadó vérkeringésébe. A lelkek megbékítése, a lakosság leginkább vigaszra szoruló rétegeivel naponta érintkező szociális megbizottainkra hárult. A Kormányzó Ür december 6-iki névünnepén és a húsz év óta első magyar karácsony estéjén megbízottaink minden városban és községben megható segély- és ajándékosztással egybekötött magyar ünnepségeket rendeztek. December 6-án a helybeli lelkészek, tanítók és társadalmi vezető személyiségek bevonásával megbízottaink gyermekuzsonnákat rendeztek, melyen a Mozgalom minden gyereket vendégül látott és kis ajándékok kiosztásával tette emlékezetessé számukra a magyar államfő névnapjának első megünneplését. Karácsony estéjén pedig Mozgalmunk általánosan, minden helységben magyar jellegű karácsonyi ünnepet rendezett. December 24-én délután minden községben és városban felállították a Mindenki Karácsonyfáját. A karácsonyfák díszeit, gyertyatartókat, gyertyákat, szaloncukorkát, mézeskalácsos piros szívet és egyéb karácsonyfadíszeket a Vörös