Magyar a magyarért. Beszámoló (Budapest, Magyar a Magyarért Munkabizottsága, 1939)

VIII. Kárpátalja

92 ajánlott ruhát azonnal küldje, mert itt mindennek nagy hasznát veszik. Kenyeret is csak karácsonykor és húsvétkor esznek, annyira ritka dolog. Egyetlen panaszuk volt, hogy irtsák a vaddisznókat, mert azok megeszik a földbe vetett krumplijukat, úgyhogy azt 2—3-ször is el kell vetniök, Mindnyájan nagyon örülnek, hogy magyarok lettek és így majd lemehetnek az Alföldre és megkereshetik a télirevaló kenyeret. A helyzetre jellemző, hogy a katonai parancsnok által már összeírt ínségesek száma az összlakosság Va-a. Ennek figyelembevételével levélben értesítettük mind a 31 községet, hogy hétfő, kedd és szerdán élelmiszercsomagokat osztunk. Minthogy a segítés itt annyira sürgős, a katonai parancsnok úgy intézkedett, hogy a Hangya három helyre szállítja az igényelt 3200 élelmiszercsomagot és su i ezeken a helyeken osztjuk ki a berendelt községi elöljáróságnak, akik a tanítók segítségével az ínségesek által aláírt névjegyzéket küldik a járási székhelyre. Nagy, örömteli visszhangot keltett a kormánynak az az intézkedése, hogy a beállítandó inségmunkánál a napszám tetszés szerint 10 kg szemestengeri, vagy 5 kg rozsliszt. Végül a húsvéti segélyezésre vonatkozólag informálódtam az itteni nép szokásait és helyzetét jól ismerő és köztük élő g. katolikus papnék és tanítónők útján. A felelet egybehangzóan az, hogy a népnek a legnagyobb örömet azzal szereznők. ha 2-es lisztet, szilvalekvárt, szemestengerit és sózott szalonnát küldenénk, hogy az ő tradicionális pászkájukat süthetnék, amelyre egy kis lekvár kerül. És miután valamennyi gör. kath., 40 napi szigorú böjtöt tartanak, hal helyett sózott szalonna kívánatosabb lenne. A ruhasegélyezést illetőleg kérek fiú és férfi fehérneműt, szvettert, bakkancsot. A leányok és asszonyok részére olcsó háziszőttest, vagy sifont fehérneműnek, felsőruhának pedig színes kartont, kék, piros alapon a leányok részére, fekete alapon fehér pettyest az asszonyok részére, valamint bocskort vagy cipőt.