Sziklay Ferenc (szerk.): Lírai antológia. Szlovenszkó és Ruszinszkó magyar költőinek alkotásaiból (Berlin. Ludwig Voggenreiter Verlag, 1926)

Szeredai-Gruber Károly

Bódító láng pogány oltár felett, Píros hevem kacagva tékozoltam S most Kyprísz-úző böjtök kellenek. Legyen a vágy merengő klastrom-álom S a nászúnk szent, fehér vígílía, — Ne légy napom, de szende holdsugárom, Szűz mátkám, Lílía . . . Este. A Szomorúság bársonyos palástja Ma oly meleg, ma olyan csodalágy, S a lelkem csöndes, ködbe kéklő bástya, Min viharverte lobogó a Vágy. Tüzellő rózsa hímezve beléje, Mely nászra nyílt s elhervadt bús toron... Ma úgy ölel az Emlék halk zenéje S rég elmúlt üdvök ajkát csókolom. Álmok taván közéig már imbolyogva A dús, a drága ífjuság-hajó S köszönt a zászló, kacagón lobogva. . . Ma kincs a könny s a múltba sírni jó. Ha majd ez este rőt regéje bágyad S mint pernye széthull gyorsan gyúlt hevem, Lemondás lánya zárja le a számat, — Utolsó csókom rája perzselem. 149