Sziklay Ferenc (szerk.): Lírai antológia. Szlovenszkó és Ruszinszkó magyar költőinek alkotásaiból (Berlin. Ludwig Voggenreiter Verlag, 1926)

Darvas János

Most indul el útjára Az éjszaka királya, a Fekete-lovag. Az égig nyul az árnya, Eget borít a szárnya, Viszik köd-lovak. A palástját kitárja Az egész nagy világra a Fekete-lovag. Jaj és könny hull utána, Jogara a kaszája, Utja: hódolat. Szívekre lép patája, Szíveket nem sajnálja a Fekete-lovag Mindenki féli, várja, Mindenkinek rém-álma, laj és iszonyat Jaj annak, kí meglátja, Meghal, akit meglát a Fekete-lovag. Magyar végzet. Győzelmes hitben én még sohasem hittem. Mit most csinálok, hit nélkül csínálom. Tudom, hogy úgyis minden mindegy itten. Híába-harcom mégis híven állom Hiába vívok, hit nélkül, de híven. Mit vérrel védek, rom csak, régi várrom. Se jussom nem lesz, sem jövőm, se hírem. Híába-harcban szép hulltom se várom. Szeretnék hinni győztes hősi hitben, De ezred-éve állok már így itten, És ezred-éve vívok így világba. Nem lesz se jussom, sem jövőm, se hírem: Megvívom mégis, hit nélkül, de híven. Magyarként, daccal, végig és hiába. 10