Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Balázs Béla: Az Új Szó szerepe a csehszlovákiai magyar újságírásban

kednie a társadalom és az emberi lélek szerkezetével, mint az orvosnak az anatómiával, a mérnöknek a gépekkel, a pedagógusnak a nevelés- és fejlődéslélektannal stb., stb. Bár a tömegtájékoztatási eszközök kutatásának előtörténete — számos tudományághoz hasonlóan — egészen a görög tudománytörténet klasszikus koráig nyúlik vissza (gondoljunk az akkori retorika fejlettségére), a mai értelemben vett empirikus jellegű kommunikációs kutatás még gyermekcipőben jár. Megszületését annak köszönheti, hogy a kormányok az első világháború során felismerték a propagandának a lakosság és a hadsereg erkölcsére tett hatását. A modern kommunikációs kutatás tulajdonképpen azzal kezdődött, hogy Lasswell, amerikai kutató, akit e terület első szakemberének tekinthetünk, az első világháborút követően hozzáfogott a háborús propaganda tényanyagának és tanulságának a feldolgozásához. A hasonló jellegű marxista igényű munka a Szovjetunióban a húszas években indult meg. Az újságokra és a rádióra vonatkozó kutatásoktól kezdve a társadalmi szerkezet és a beszélt nyelv kapcsolatának problémáin át egészen a tömegtájékoztatási eszközök korszerű modelljének kidolgozásáig a legkülönfélébb témákon dolgozott a szociológusok és a pszichológusok egész serege. A személyi kultusz eluralkodása azonban ezt a tudományágat is elsorvasztotta. A tömegtájékoztatási eszközökre vonatkozó kutatás csak az utóbbi években indult meg újra. A munka — kisebb-nagyobb időeltéréssel — a szocialista országok mindegyikében azonos modell szerint történik. Az első időszakban valamennyi tömegtájékoztatási eszköz felismeri annak szükségességét, hogy közönségét az eddiginél tudományosabb módszerekkel is megismerje. Rendszerint kezdetleges eszközökkel különféle felméréseket végez, hogy munkájáról megtudja a közönség (olvasó, hallgató, néző) véleményét. A má86