Közös hazában – Tanulmányok a CSSZSZK magyar nemzetiségű lakosságának politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági életéről

Juraj Zvara: A CSKP nemzetiségi politikája a szocializmus építésének időszakában és a további feladatok

Nemzetiség A szociális rétegek gazdaságilag aktív személyeinek %-a Nemzetiség munkás alkalmazott szövetkezeti parasztság egyéb Cseh Szlovák Lengyel Német Magyar Ukrán (CSSZK) Ukrán (SZSZK) 56,3 59.6 71,1 84,1 58,9 63.7 45,5 34,0 29.4 25.5 13.8 17.9 31.6 33,0 8,6 8.5 1.6 1,4 22,6 3,7 13,9 1,1 2.5 1,8 1,7 0,6 1.0 7.6 Össze sien CSSZK SZSZK 57.5 57.6 57,2 32,0 32,9 29,8 9,0 8,4 10,4 1.5 1,1 2.6 rések is kiolvashatók. A gazdaságilag aktív személyek számából sajátosan nagy százalékot tesz ki a szövetkezeti parasztság (22,6%). Ez a mutató csaknem háromszorosan meghaladja a cseh vagy a szlovák nemzettel kapcsolatos hasonló adatot. És fordítva: a cseh vagy a szlovák nemzettel, de a többi nemzetiséggel szemben is (kivéve a németséget) csaknem 100%-kal kisebb az alkalmazottak (ide értve az értelmiségiek) részaránya. Tény, hogy a mezőgazdasági termelés a magyarlakta területeken igen magas színvonalat ért el, s ezt a magyar nemzetiségű szövetkezeti parasztság jövedelme és életszínvonala is tükrözi. Az iparosítás mértékében, gazdasági és szociális téren, a képzettség emelésében, az alkalmazottak és értelmiségiek számában, a női munkaerők alkalmazásában stb. a jelentős pozitív eredmények ellenére is maradtak még bizonyos — többnyire történelmileg megszabott — eltérések. Éppen ezeknek a problémáknak, a CSKP nemzetiségi politikájának alapját képező kérdéseknek szentelt a párt fokozott figyelmet 1969 után és a népgazdaság 1970—1975 közötti fejlesztésével kapcsolatos ötéves terv keretében. Az SZSZK déli 77